Szerecsensirály

Általános leírás, életmód:

A sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

A szerecsensirály kissé termetesebb a nálunk lényegesen gyakoribb dankasirálynál (L. ridibundus).

Csőre rövidebb, vaskosabb és tengerisirály-típusú alakja van; színe élénkpiros, fekete és sárga gyűrűvel a végén.

A fej színezete fekete, amely sapkaszerűen lehatol hátul a nyak felső részéig. A szemet alul és felül egy karéjszerű fehér sáv fogja közre. A test fehér színű, dolmánya egészen világosszürke. Röptében az öreg madár hófehérnek látszik, ilyenkor a dankasirályénál kerekebb szárnyalakja is jól látható.

Hangja mély, kétszólamú.

Testhossza 36-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 92-100 centiméter, testtömege 230-280 gramm.

Rovarokkal, halakkal és puhatestűekkel táplálkozik.

Tengerpartok, lagúnák, édesvízi tavak, mocsarak környékén telepesen költ. Gyakran más sirályfélékkel, rendszerint dankasirályokkal fészkel közös kolóniában. Fészekalja 3 világos csontszínű alapon feketésbarnán pettyezett tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik.

Elterjedés:

Európa, Észak-Afrika és Törökország területén honos.

Nyugat-palearktikus költőfaj. Elterjedési területe szinte kizárólag Európára korlátozódik. Alapvetően a tengerpartok környezetének lakója. Legfontosabb költőhelyei a Fekete-tenger szigetein, a kaszpi régióban és a Mediterráneumban vannak. Elsősorban tengerparti szigeteken, lagúnák, sós tavak szigetein fészkelnek. Ezen időpont után nagyobb fészkelőtelepei alakultak ki Görögországban (Nésztosz-delta), Olaszországban (Pó-delta) és Dél-Franciaországban (Rhône-delta). Európai állománya 120–320 ezer párra tehető. Legnagyobb számban (100–300 ezer pár) Ukrajnában fészkel.

Magyarországon márciustól novemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő1955-től rendszeres fészkelőnk, főképp a szegedi Fehér-tó szigetén, a Korom-szigeten. Magyarországon, mint a kontinens belsejében általában, a természetes és mesterséges tavak szigetein fészkel, rendszerint más sirály- és csérfajokkal együtt. Szinte bármelyik országrészben megtelepedhet, ahol alkalmas költőhely kínálkozik számára. Az aktuális hazai költő állomány 300–400 pár között van. A rendelkezésre álló költőhelyek hozzávetőleg ekkora állomány megtelepedését teszik lehetővé. Legnagyobb hazai – és egyben közép-európai – telepük a tömörkényi Csaj-tavon van, ahol mesterséges szigeten 150–230 pár szerecsensirály költ.

Természetvédelmi helyzet:

A veszélyhelyzetek egyik oka természetes eredetű, és a fészkelőhelyeket érinti. A szélsőségesen száraz nyarak alkalmával a hazai természetes tavak még a költésidő alatt kiszáradhatnak, és ezzel megnyílik a lehetőség a predátorok számára a telepekre való bejutásra. Ugyanezért káros a halastavak költésidőben történő lecsapolása is. Egyes fészkelőhelyek közelségében számos közép- és nagyfeszültségű vezetékhálózat is húzódik, így az azokkal történő ütközés elhullással járhat. Káros lehet a szeméttelepi táplálkozás is, mert itt számos mérgező anyagot vehetnek fel.

Védettség:

IUCN besorolása nem veszélyeztetett (LC); hazánkban fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft. Mivel földön fészkelő faj, létkérdés számára a fás vegetációtól mentes szigetek megléte. A természetes szigetek rendszerint az elhabolás miatti erózió, a sirálytrágya nyomán a durva, agresszív gyomok elburjánzása és a bokrosodás miatt veszítik el a faj számára vonzó adottságaikat. Természetes szigetek hiányában mesterségesen is teremthetünk olyan fészkelőhelyet – akár szigetépítéssel, akár árasztással –, amely megfelel számukra.

Irodalomjegyzék:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larmel

https://www.ferto-hansag.hu/hu/szerecsensiraly.html

https://vm-magazin.hu/szerecsensiraly-tomegek-vendegeskednek-a-kardoskuti-feher-tavon/

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1488#images-1