Sujtásos küsz

Általános leírás, életmód:

Teste nyújtott, közepesen magas, oldalról erősen lapított. Orra rövid, a szeme nagy. Szája kicsi, csúcsba nyíló, de oldalról nézve a szájhasíték enyhén fölfelé irányul. Hátúszójában 7-8, farkalatti úszójában 14-17 elágazó sugár található. Pikkelyei közepes nagyságúak, számuk az oldalvonal mentén 45-52. Az oldalvonal fölött és alatt fekete pontokból álló sujtás húzódik, ami főként a test elején és a szaporodás időszakában látható jól. Úszói világosszürkék, de mell- és hasúszóinak töve vörhenyes. Kistermetű faj, fejlett példányai 8-12, maximum 15 cm hosszúak. Változatos táplálékát, amely a vízbe hulló magvaktól és rovaroktól kezdve a férgekig, rákokig és puhatestűekig terjed, nagy csapatokban járva keresi, hol a felszín, hol pedig a mederfenék közelében. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el. Májusban-júniusban ívik a folyóvizek kavicsos-sóderes mederszakaszain. Egy-egy nőstény 4-8 ezer ikrát rak le, de nem egyszerre, hanem több részletben. Az ikraszemek mérete 1 mm körül van.

Elterjedés:

Igazi élőhelyét a bővizű patakok és folyók hegyi és dombvidéki szakaszai jelentik. Nagyobb folyókon a pér-, paduc- és márnazónát jellemzi. A kis folyóknak nem jellemzője, de amelyikben él, ott is csak a domolykózónát gazdagítja, a sügérzónába nem megy le. Kelet-Franciaországtól az Urál hegységig előfordul.

Elterjedés Magyarországon: Hazánkban, a középhegységi patakokban, valamint a nagyobb folyók gyors sodrású, hűvösebb vizű szakaszain fordul elő. Vizeinkben őshonos hal. Hazai lelőhelyei: Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rába, Szakonyfalui-patak, Szölnöki-patak, Lapincs, Pinka, Strém, Gyöngyös, Répce, Meleg-víz, Gerence, Cuhai-Bakony-ér, Apátkúti-patak, Ipoly, Kemence-patak, Bernecei-patak, Lókos-patak, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Maros.

Természetvédelmi helyzet:

Közvetlen gazdasági jelentősége nincs, de mint a paduc- és márnazóna egyik gyakori faja, a ragadozó halak fontos tápláléka. Elterjedési területe aránylag nagy, de az élőhelyéül szolgáló folyószakaszok szinttáj-jellegét már eddig is sokfelé megváltoztatták a megépült vízlépcsők. Ezért sorolják Európában a sebezhető és veszélyeztetett fajok közé, és ezért élvez 1974 óta hazánkban is törvényi védelmet. Európai állományai kis mértékben fenyegetettek, emiatt szerepel a Berni Konvenció III. függelékében. Ugyanez mondható hazai állományairól is.

Irodalomjegyzék:

https://www.fishbase.de/summary/Alburnoides-bipunctatus.html

https://www.terra.hu/halak/html/alburnoides_bipunctatus.html

Fényképek:

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/1288_1377154705.jpg