Sordély

Általános leírás, életmód:

A sármányfélék családjába tartozik, de a többi rokon fajhoz képest valamivel zömökebb, nagyobb termetű. Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-32 centiméter, testtömege 35-63 gramm, farka hossza 7 centiméter, a hím nagyobb, mint a tojó.

Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyesfehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szarubarna, lába világos barnás hússzínű.

Nyáron részben rovarevők, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.

Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán előfordulhat a földtől 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szőrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.

Elterjedés:

Afrika északnyugati részéről, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ.

Európai állományát 7,9–22 millió párra becsülik, legjelentősebb állományai Spanyolországban, Törökországban és Lengyelországban találhatóak.

Hazánkban általánosan elterjedt faj, elsősorban a sík- és dombvidéki területeket kedveli, de kisebb számban a hegyvidékeken is megtalálható. Hazai állománynagysága 165 000–225 000 párra tehető.

Természetvédelmi helyzet:

A sordélyt ma az agrárélőhelyek egyik indikátorfajaként tartják számon. A sordély állománycsökkenése Európa-szerte megfigyelhető, legdrasztikusabban a kontinens észak-nyugati részén. Magyarországi állománycsökkenéséről már a XX. század első felében is beszámoltak, az ezt követő erőteljes mezőgazdasági intenzifikáció pedig valószínűsíthetően tovább csökkentette a sordély állományait.

Védettség:

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Egyedszáma mérsékelten csökken. Számos európai tanulmány kimutatta, hogy a kaszálások idejének eltolása a sordély, és számos más földön fészkelő faj költésének eredményességét nagymértékben növelheti, ezért legfőbb javaslatként a kaszálások ütemtervének átgondolása jelölhető meg.

Irodalomjegyzék:

http://publicatio.nyme.hu/1334/1/MAvK13_05_Varga_et_al.pdf

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embcal

https://ng.hu/termeszet/2020/04/10/mezogazdasagi-teruletek-szereny-kulseju-madara/

https://www.ferto-hansag.hu/hu/sordely.html

Fényképek:

Fotók:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1706#images-1