Nyugati piszedenevér

Általános leírás, életmód:

A nyugati piszedenevér nevét jellegzetes rövid pofájáról kapta. Közepes termetű faj. Testhossza 4,5-5,8 cm, alkarhossza 3,6-4,3 cm, testtömege 6-13 g. A bunda viszonylag hosszú, színe sötétbarna, a szőrszálak vége világosszürke, ami deres hatást kelt. A hasi oldal valamivel világosabb barna. Az arcorr, a fülek és a vitorlák feketék. Fülei közepes méretűek, fejtetőn összenőttek, hátsó peremének közepén néhány egyednél egy pici lebernyeg található. A fülfedő, melynek alapja széles, a közepénél hirtelen leszűkül, a vége lekerekített. Rejtett életet élő, nyáron tipikus erdőlakó faj, mely számára fontos az idős, természetes erdők megléte, ugyanis ilyen állományokban található faegyedekben alakulhatnak ki számukra megfelelő búvóhelyek. Erdőlakó fajként jellemző rá a gyakori szálláshelyváltás. Sokszor naponta keres más-más nappalozó helyet. Augusztus végétől mindkét nem egyaránt párzóhelyet keres, ahol sokszor nagyobb távolságról is összegyűlnek és ahol az ott tartózkodó egyedek között egészen ősz végéig megtörténhet a párzás. A hímek a telelőhelyeken is felkereshetik az alvó nőstényeket, azaz a tél folyamán is párosodhatnak. Télen az állomány jelentős része valószínűleg faodúban, gyökerek között telel, de szórványosan megtalálható bányákban, barlangokban is megtalálhatjuk. Legnagyobb ismert telelőkolóniája a Bükkben található, mely meghaladja a 300 példányt. Leginkább hidegtűrő denevérként ismerjük. Föld alatti szálláshelyein általában a bejárathoz közeli, hidegebb szakaszokban találhatóak meg. A petesejt, melyet a nőstények eltárolnak csak tavasszal, felmelegedéskor termékenyül meg. Mikor beágyazódik és elkezdődik a fejlődése. Március-április környékén telelőhelyeiket elhagyva, május környékén alakítják ki néhány 10 nőtényből álló szülőkolóniáikat, egy nagyobb odvas fa üregében ahol júniusban világra hozzák egy-két csupasz, vak kölyküket, melyek egy hónaposan már önálló repülésre is képesek, júliusban már vadásznak. A nőstények már második éves korunkban párosodnak. A hímek a szaporodási időszakban elkülönülten élnek. A piszedenevér röviddel naplemente után indul, erdei tisztásokon, kisebb tavak és patakok felett vadászni. Röpte gyors, a fák lombkoronája magasságában fogja el táplálékát. Tápláléklistáján főleg éjjeli lepkék szerepelnek, nagyobb rovarokat az erős kitinpáncélja miatt nem fogyaszt viszonylag gyenge fogazata miatt. Hangadás során jellemzően kétféle impulzust váltogat, legerősebb tartománya 30-45 kHz közötti. A nyugati piszedenevér kevésbé vonuló faj. Téli és nyári szálláshelye között kisebb távolságokat tesz meg. Életkoruk átlagosan 5-10 év, viszont ismert 22 évet élt egyed is.

Elterjedés:

Nyugat-Európában ritka, domb-és hegyvidéki erdők denevérfaja. Elterjedésének északi határa Nagy-Britannián, valamint Svédországon keresztül Oroszországig húzódik. Délen Korzikán, Kanári-szigeteken és Szardínián található meg. Jelen van Görögországban és Olaszországban, keleten a Kaukázusig húzódik elterjedési területe. Dél-Spanyolországból hiányzik. Magyarországon is szinte mindenhol megtalálható hegy-és dombvidékeken, a számára alkalmas erdőállományokban. Sík vidéki előfordulása szórványos, ezen területeken is mindig idős, természetes erdőkhöz kötődik. A faj kedveli az idős gyertyán-, tölgy-, illetve vegyes állományú erdőket, ahol faodvak találhatók.

Természetvédelmi helyzet:

Veszélyeztetett fajként van számon tartva egész Európában. Számuk az utóbbi évtizedekben mindenhol csökkent. 1950-1970-es években nagyméretű állománycsökkenést figyeltek meg Európa szerte, melyet akkoriban elterjedt peszticidhasználatnak tulajdonítanak. Emellett tipikus erdőlakó fajként a nem megfelelően, intenzív erdőgazdálkodás (tarvágás, fokozatos felújító vágások) megválasztott fahasználati módok is erősen veszélyeztetik. Mivel mind szálláshelyét, mind táplálkozását tekintve az erdőkhöz kötődik. Továbbá az éjjeli lepkéket célzó vegyszeres rovarirtás, barlangok látogatásával járó zaj, fürt, fény, szag, meleg is veszélyeztetik állományát és bár nagyon kevés természetes ellensége van, éjszakai életmódja miatt a baglyok jöhetnek számításba predátorokként. Elvétve épületek is szolgálhatnak számikra nyári szálláshelyként, ahol a szándékos zavarás, pusztítás lehet a probléma.

Védettség:

Az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) II. és IV. mellékletében szerepel. Valamint a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 2. A) mellékletében. A Berni Egyezmény II. függelékének hatálya alá tartozik. Az IUCN Vörös Listáján „veszélyeztetettség közeli (NT)” fajként szerepel. A nyugati piszedenevér a Bonni Egyezmény (CMS) II. függeléke alá sorolható fajok közé tartozik. A fajra az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás (EUROBATS) vonatkozik. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

BIHARI ZOLTÁN (2007): Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus (SCHREBER,1774). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 97-98.o.

GÖRFÖL TAMÁS – ESTÓK PÉTER (2014): Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus (SCHREBER, 1774). In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 663-665. o.

http://www.hunbat.hu/index2.htm

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1971

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)