Molnárgörény
Általános leírás, életmód:
A molnárgörény (Mustela eversmanii) a hazai emlősfauna kevésbé ismert ragadozófaja.
Testfelépítése jól alkalmazkodott a kistestű állatok zsákmányolásához, teste nyújtott, lábai rövidek. Testhossza 30-45 cm, farokhossza elérheti a 13 cm. Fülének szegélye, valamint az alsó és felsőajak fehér, a szem, illetve az orr körüli rész pedig sötétbarna színű. Szőrzete nyáron szalmasárga tónusú, hátán koronaszőreinek vége gesztenyevörösbe hajló. Télen bundája egészen homokszínűvé válik, koronaszőrzete világosbarna, fekete szőrszálvégekkel.
A téli időszakban pehelyszőrzete sűrű, tömött, fehér. A has mindig homokszínű, vagy világos zsemlesárga, középvonalában egy sötétebb barnás csík húzódhat. Lábai – többnyire egészen a mellkasig -, valamint a farka vége feketésbarna.
A hímek jellemzően nagyobb méretűek a nőstényeknél.
Nyílt füves területek, nagyobb szántók tipikus lakója. Búvóhelyként rendszerint maga ásta járatot használ, esetleg ürge- vagy hörcsögjáratokat bővít ki saját méretére, de összerakott kazlakat is szívesen választ pihenőhelyéül. A kölyöknevelés korai szakaszán, illetve téli időszakon kívül általában váltogatva több búvóhelyet is használ, ritkán tartózkodik néhány napnál tovább egy helyen.
A faj szaporodási időszaka március végétől augusztus végéig tart, mely során a párzás legtöbbször március-áprilisban történik. Nőstények vemhességének időtartama 39-43 nap.
Rendszerint 3-10 kölyköt hoz a világra, melyeket az anya egyedül nevel. A kölykök szeme egy hónapos korukban nyílik ki, és körülbelül két hónapos korukig szopnak. Ezt követően hamarosan már követik anyjukat a zsákmányszerző utakon és rövid időn belül önállókká is válnak. A fiatal egyedek már 9-12 hónaposan ivarérettek.
Mozgáskörzetének nagysága élőhelyének adottságaitól, illetve az évszaktól függően tág határok között változhat. Főként éjszaka jár zsákmány után, melyeket elsősorban a talajszinten kap el. Táplálékának jelentős részét kisemlősök alkotják, melyeket üregeikben vagy onnan kiásva fog el. Legjelentősebb táplálékállatai a mezei pocok (Microtus arvalis), a mezei hörcsög (Cricetus cricetus) és közönséges ürge (Spermophilus citellus), de más rágcsálókat, földön fészkelő madarakat, sőt nyúlfikat is elkap.
Elterjedés:
Európában, a Kárpátok által elválasztottan két jelentősebb populációja (alfaja) él. Magyarországon, Nyugat-Romániában, Csehországban, Kelet-Ausztriában, Ukrajna Kárpátoktól délre fekvő részén, valamint Dél- Szlovákiában a nyugati alfaja (M. eversmanii hungarica), míg a keleti alfaj (M. eversmanii eversmanii) Oroszország európai részének déli területein, Kazahsztánban, Észak-Bulgáriában, Délkelet-Lengyelországban, Dél-Romániában, Moldovában, Ukrajna keleti részén él.
A faj magyarországi elterjedése pontosan nem ismert. Legjelentősebb állományai az Alföldön találhatók, de a Mosoni-sík területén és a Kisalföldön is egy jelentős, stabil populáció él.
A molnárgörény egyaránt kedveli a nyílt füves területeket, sztyeppéket, legelőket, réteket, vizek partját, valamint mezőgazdaságilag művelt területeket. Főként az alföldi területeket részesíti előnyben, azonban ritkán dombvidéki, vagy középhegységi élőhelyeken is megtalálható. A erdőket és az emberi településeket kerüli.
Természetvédelmi helyzet:
A molnárgörény hazánkban veszélyeztetett. Egyik legjelentősebb veszélyforrást a megnövekedett gépkocsiforgalom jelent a fajra nézve, számos egyed esik gázolás áldozatává.
Szintén jelentős hatással van az állománynagyságra élőhelyeinek eltűnése, illetve az intenzív mezőgazdasági technológiák és peszticidek alkalmazása, melyek táplálékbázisának csökkenésén keresztül ugyancsak negatív hatást gyakorolnak. Gyakran esnek áldozatul hörcsögcsapdázásnak, illetve a házi görénnyel való összetéveszthetősége következtében a tévedésből történő elejtésnek is.
Bár állománynagyságáról nem rendelkezünk adatokkal, feltételezések szerint Magyarországom állománya jelenleg stabil.
Védettség:
Az Európai Unió által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj.
Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, az IUCN „nem veszélyeztetett” fajként tartja számon.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.
Irodalomjegyzék:
OTTLECZ BARNABÁS (2014): Molnárgörény Mustela eversmanii Lesson, In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 709-6711. o.
LANSZKI JÓZSEF, HELTAI MIKLÓS, LEHOCZKY RÓBERT (2007): Molnárgörény Mustela eversmanii Lesson 1827. In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 230-231.o.
BIHARI ZOLTÁN - CSORBA GÁBOR - HELTAI MIKLÓS (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Vadaszati-allattan/ch04s1 3.html
Fényképek:
Forrás:
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1761#images-1