Mezei hörcsög

Általános leírás, életmód:

A mezei hörcsög az emlősök osztályába, rágcsálód rendjébe, hörcsögfélék családjába tartozó kisemlős. Zömök testű rágcsáló, melynek testhossza 21-30 cm, farokhossza 3-6 cm, testtömege: 140-400 g. Lábai és farka rövidek, utóbbi gyéren szőrözött. Bundája sárgás-vörösesbarna, vállukon fekete-fehér mintázatú, hasoldalon pedig fekete. Éjszakai állatok. Szinte egész évben a bonyolult föld alatti járatrendszerükben tartózkodnak, melyek három féle kamrából állnak. Az éléskamrából, a fűvel/lucernával bélelt hálókamrából, valamint a „latrinából’ (téli éléskamra, illetve szálláshely). Az ürüléket egy külön kamrában helyezi el. Ezen járatrendszerek nagysága egyenesen arányos az állat korával, melyben átlagosan 6-8 bejárat egy vészkijárat is fellelhető. Minden járatrendszert csak egy hörcsög lakja, területüket pedig akár 8 méteres mélységig húzódóan mirigyváladékkal jelölik meg. A lyuk körüli 2-3 m-es körben feltűnően lerágja a növények hajtásait. A mezei hörcsög októbertől március-áprilisig alussza téli álmát egy fűvel bélelt kamrában, mely során testhőmérsékletük kb. 4°C-ra süllyed. A téli álomból néhány naponta felébrednek, hogy a téli raktárkészletből táplálkozzanak. Készletei akár a 17 kg-os össztömeget is elérhetik. Az állatok a tartalékul szolgáló táplálékot a pofazacskóikban szállítják, melyeket mellső lábaikkal ürítenek ki, a járataikba érve. A téli álomból először a hímek ébrednek, hetekkel korábban mint a nőstények. A hörcsögök agresszív állatok, melynek következtében nem tűrik fajtársaik közelségét, csak a párosodási időszakban keresi fel egymást a kép nem, ami április-májusban valósul meg a föld alatt. A vemhesség hossza megfigyelések alapján 17-22 napig tart, mely valószínűleg a hőmérséklettől függ. Első kölykezéskor 2-5, idősebb egyedeknél 6-10 kölyök az átlagos. Évente akár háromszor is kölykeznek. Ritkán akár enyhe teleken is vethet almot. A kölykök születési testtömege 7-8 g, szemük két hetesen nyílik ki, egy hónaposan válnak önállóvá, három hónaposan pedig már ivarérettek. Már abban az évben szaporodhatnak. Vegyes táplálkozású rágcsáló, zöld nővényi részeket, terméseket és állati eredetű táplálékot (gilisztákat, csigákat, rovarokat) egyaránt fogyaszt. Különféle mezőgazdasági növényben (cukorrépa, kukorica, gabonák) tehet kárt. Döghúst is fogyaszt. Több esetet is megfigyelték már, amikor a műutakon elütött állatokból fogyasztott a hörcsög. A faj a rágcsálókhoz képest meglehetősen sokáig él, akár 3-4 évet is.

Elterjedés:

Eurázsiai faj, melynek előfordulása Franciaország keleti részétől Jenyiszejig, kb. a 45. és 55. szélességi kör között. Európában Németországban, Benelux államok területén, Lengyelországban, Csehországban, Kárpát-medencében, Ukrajnában, Romániában, Oroszországban, Moldovában és Kazahsztánban fordul elő. Legdélebbi lelőhelyét pedig Bulgária középső része jelenti. Hazánkban jelenleg 13 megyében fordul elő a mezei hörcsög, viszont tömeges előfordulása csak 5-6 megyére (Hajdú-bihar, Heves, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) korlátozódik. Több megyénkből viszont nagy valószínűséggel már kipusztult. A mezei hörcsög a sík és dombvidéki tájak mezőgazdasági területein általánosan előforduló faj. Kedveli az évekig nem szántott lucernaföldeket, ahol zavartalanul szaporodhat. Leggyakrabban kukorica-, cukorrépa-, búza földeken, ősztől pedig gyomos szegélyekben találkozhatunk kotorékaival. A magas talajvizes, homokos talajokkal szemben a lösz és csernozjom talajokat kedveli, melyek mezőgazdasági célra a legalkalmasabb talajtípusok.

Természetvédelmi helyzet:

Hazánkban a mezei hörcsög helyzete kettős, mivel egyrészt az Európai Unióban, ezáltal hazákban védett faj, másrészt viszont még mindig mezőgazdasági kártevő, aminek következtében irtják. Magyarországot tartják annak a tagállamnak az EU területén, ahol a hörcsög törzsállománya megtalálható. Bár aktuális elterjedési területe nem ismert, de több adat is arra utal, hogy zsugorodik. A faj szempontjából problémát jelent, ha menedékhelyeik eltűnésének következtében a kisebb populációk elszigetelődnek egymástól. Populációinak méretéről még becslés sincs. Kedvezőtlen időjárás, hörcsög számra előnytelen vetésszerkezet-váltás, vegyszeres védekezés azonos időben történő bekövetkezte a hörcsög eltűnését vonhatja maga után. Hazánkban egyes években egymillió fölötti azon hörcsögök száma, melyeket bundájukért csapdáznak, főként Németországba történő szőrmeipari feldolgozásra. A faj természetes ellenségeként az egerészölyv, kerecsensólyom, parlagi sas, rétihéja mellett a rókát és a molnárgörényt lehet említeni. Az utóbbi évtizedekben viszont jelentősen csökken a hörcsög aránya a ragadozó madarak táplálékában. Az utóbbi években megfigyelhető urbanizációja az ország egyes területein, ami részben magyarázza a ragadozók táplálékában bekövetkező csökkenését. Míg a korábbi élőhelyekről eltűnt, számos belterületen növekedett a gyakorisága, ahol viszont a faj tömegesen irtása történik.

Védettség:

Az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) V. mellékletében szerepel. A Berni Egyezmény II. függelékének hatálya alá tartozik. Az IUCN Vörös Listáján „nem fenyegetett (LC)” fajként szerepel. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

BIHARI ZOLTÁN (2007): Mezei hörcsög Cricetus cricetus (LINNAEUS, 1758). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 176-178.o.

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_2289

http://www.mme.hu/orszagos-horcsogfelmeres-indul

http://mammalogy.hu/index.php/2016/02/27/mezei-horcsog-felmerese-es-kezelese/

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10937

Fényképek: (Feltötlés folyamatban.)