Magyar virágbogár
Általános leírás, életmód:
15-22 mm hosszú, a teste lapított, felülről matt zöld színű. A szárnyfedőket, főleg az oldalsó és a csúcs körüli részeket kis fehér foltok borítják, de általában az előháton is van egy kevés fehér mintázat. A hátoldala sűrűn és határozottan pontozott. A szárnyfedőin nem bordázottak. Középmellének nyúlványa pontozott és szőrözött. A kifejlett rovarok általában májusban jelennek meg és a nappali órákban júliusig rajzanak. Általában bogáncsfajok (szamárbogáncs) virágzatát fogyasztja. A lárvája a talajban táplálkozik a növények elhalt, vastag gyökereivel. A többi hazai virágbogár fajtól eltérően nem a virágzat felső részén, hanem alul tartózkodik, a fejét a vacokpikkelyek közé dugva a növény nedvdús részeit fogyasztja. Nagyon ritkán repül, a többi fajjal ellentétben kevésbé mozgékony.
Elterjedés:
Délkelet-európai elterjedésű faj, elterjedésének északi-nyugati határát Csehország délkeleti része jelenti. A törzsalak elterjedésének keleti határa Törökország, ettől keletre Szibériáig, Mongóliáig és Kínáig alfajai élnek. Magyarországon sík- és dombvidékeink löszös területein szórványos, lokálisan gyakori. Az alföldi löszpuszták mellett a hegylábi löszgyepeken, ritkábban zártabb szikeseken is előfordul. leginkább kötött talajon, löszön fordul elő, homokon nem található meg. Az erdőssztyepp és a fátlan sztyepp tipikus faja.
Természetvédelmi helyzet:
A faj legnagyobb veszélytető tényezője az élőhelyek beszűkülése, megsemmisülése. A feltöretlen löszgyepek a legkedvezőbbek számára, de az enyhe zavarást jól tűri. A legeltetés kedvező a tápnövénye számára, illetve megakadályozza a becserjésedést, ami az özönnövények terjeszkedése mellett szintén veszélyeztető tényezője a fajnak. a kifejlett rovarok rajzásakor a gyeptüzek is komoly veszélyeztető tényezők.
Védettség:
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.
Irodalomjegyzék:
MERKL OTTÓ (2015): Magyar virágbogár (Protaetia ungarica) Herbst , 1790. In DELI TAMÁS – DANYIK TIBOR (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II., A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – gerinctelenek; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas: 392.o.
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=929