Magyar szitkár

Általános leírás, életmód:

A magyar szitkár (Chamaesphecia hungarica) a szitkárfélék (Sesiidae) családjába tartozó, nappali aktivitású faj. A lepkecsalád különlegességét az adja, hogy színezetükben és testfelépítésükben nagyban hasonlítanak a darazsakhoz (himenopteroid habitus), ugyanis a legtöbb fajnak, így a Ch. hungarica-nak is, fekete-sárga színezete és átlátszó hártyás szárnyai vannak, amit – a lepkék szárnyára általánosan jellemző – szárnypikkelyek részleges hiánya okoz. Azonban a darazsaktól könnyen elkülöníthetőek, ugyanis nem adnak ki a darazsakra jellemző, zúgó hangot, színezetük is csupán a ragadozók megtévesztésére szolgáló mimikrinek köszönhető, fullánkjuk nincs.

A Ch. hungarica szárnyfesztávolsága 16-23 mm széles, csápja fekete színezetű, a toron három hosszanti sárga csíkot, a potrohon pedig két harántirányú sárga csíkot visel, a tor végi pamacs (farpamacs) barnásfekete, közepén egy sárga sávval, a lábak vége szalmasárga színű. A hernyó fényes kutyatej (Euphorbia lucida), ritkán mocsári kutyatej (Euphorbia palustris) növények gyökerében fejlődik, majd ezen növények szárában bábozódik be (endofágia). Évente egy nemzedéke fejlődik.

Lokális elterjedésű faj, ligeterdőkben, magaskórósokban, mocsárréteken találkozhatunk vele.

Elterjedés:

Európában kevés élőhelyen találkozhatunk vele: romániai Duna-deltában, Szerbiában a Duna-völgyben, a Dráva-síkon, a Duna-menti és a hozzá kapcsolódó nagyobb ligeterdőkben, Felső-Ausztriában, Szlovákiában, Dél-Morvaországban és Délkelet-Lengyelországban fordul elő.

Magyarországon ritka: Algyő, Bolhás, Budapest, Csepel, Érd, Makó, Sellye, Simontornya, Somogy, Szeged, Tolna és Tököl településekről és környékükről figyelték meg eddig.

Védettség:

Az IUCN Vörös Listán nem szerepel.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

Fazekas, I. 2017. Magyarország Sesiidae faunája. (Sessiidae fauna of Hungary.) (Lepidoptera). Pannon Intézet.

Fényképek:

Forrás: Szerző: Molyász, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0