Lappantyú

Általános leírás, életmód:

A lappantyú (Caprimulgus europaeus) rigónagyságú, mindössze 24-28 cm-es testhosszúságú madár. Éjszakai életmódjukban a fej méretéhez képest nagy szemük segíti őket. Barna szemeik a bagolyéhoz hasonlóan fényvisszaverő réteggel is rendelkezik, amely több fényt juttat vissza a retinára, így javítva az éjszakai látást. Feketés csőrük kicsi, de óriásira képesek kinyitni. Az éjszakai rovarfogást a felső csőrkáván meredező serték is segítik, mivel az ezen fennakadó rovarokat beterelik a hatalmas nyitott csőrbe. További különlegesség ennél a fajnál, hogy a rövid felső csőrkávából az orrnyílások egy-egy kis csőként nyúlnak ki, és nem csak kis hasítékok, mint a legtöbb madárnál.

A fakéreg színéhez hasonló barnás-szürkés tollazatuknak köszönhetően kiválóan rejtőzködnek, nagyon nehéz észrevenni akár a talajon költő, akár a fák ágain nappalozó madarakat. Szárnyaik hosszúak és keskenyek. A hímeknél a szárnyak végén és a farok mindkét oldalán fehér foltok láthatóak. Barna lábaik kicsik és gyengék.

A lappantyúk általában április második felében térnek vissza költőhelyeikre, ahol a hímek meg is kezdik revírjeik foglalását. Tartós párkapcsolatukat költés idején minden évben felújítják. A nászidőszakban a hímek szárnyukat testük alatt és felett összecsapva tapsolnak, illetve hosszú, kitartó pirregéssel jelzik területük határát. A párok rendszerint évente egyszer költenek, sokszor az előző évi költőhelyétől néhány méterre. A tojók júniusban vagy július első felében minden előkészítés nélkül az avarba rakják le 2 világosszürke alapon márványozott tojásukat. Elsősorban a tojók kotlanak, a hímek csak napnyugata után segítenek be rövidebb időkre a tojások melegítésébe. A fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki, és 2,5-3 hetes korukban már röpképesek.

Alapvetően szürkületkor és éjszaka aktívak. Alkonyat táján indulnak vadászni, mélyen bemetszett, szélesre tátható szájukkal röptében kapják el az éjszakai rovarokat. Többségében lepkéket, másodsorban bogarakat, rovarokat zsákmányolnak.

Augusztus végén-szeptemberben magánosan vagy laza csapatokban vonulnak el telelőterületeikre. A telet Afrikában, a Szaharától délre töltik.

Linnaeus 1758-ban „Európai kecskefejő”-ként írta le a lappantyút, amit jelenlegi tudományos neve (Caprimulgus a latin Capra = anyakecske, és mulgere = tej) őriz. Egy régi mítosz szerint az éjszaka vadászó lappantyú - amelyet a háziállatokra szálló élősködők tömegei az istállók környékére vonzottak - elszopja a kecskék tejét, ezért azok nappal már nem tudnak tejet adni.

Elterjedés:

Az északi részek kivételével csaknem egész Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ, a telet pedig Afrikában, a Szaharától délre töltik.

Magyarországon valamennyi számára alkalmas élőhelyen megtalálható.

A lappantyú eredeti élőhelyeit erdős-bokros területek képezték, napjainkra azonban már felhagyott gyümölcsösökben, alföldi telepített fekete fenyvesekben is szép számmal költ.

Természetvédelmi helyzet:

Rejtett életmódja miatt jelenleg még viszonylag keveset tudunk a fajról, de egy néhány évvel ezelőtt megkezdődött kutatási projekt eredményeképpen remélhetőleg több információ áll majd rendelkezésünkre.

A földön épített fészkeik jelentős veszélynek vannak kitéve, ugyanis azokat vaddisznók, és különböző éjszakai ragadozók, mint a róka, a borz és más menyétfélék könnyen kifoszthatják.

Élőhelyeik beszűkülése, feldarabolódása, megszűnése komoly problémát jelenthet számukra a közeljövőben. Ugyanakkor egyes gyepterületek a legeltetés, kaszálás felhagyásával könnyen becserjésedhetnek, illetve a fiatal erdőtelepítések is kedvező élőhelyet biztosíthatnak a lappantyúk számára.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj.

A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel. Az IUCN „nem fenyegetett”-ként tartja számon, míg a magyar Vörös Listán „veszélyeztetett”-ként jelenik meg.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2005): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 3. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

SHMIDT EGON (2000): Madárlexikon; Anno Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Lappantyú. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-capeur; Letöltés dátuma: 2017-02-21

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_lappanty%C3%BA

http://www.mme.hu/folytatodik_a_lappantyuk_-_magyarorszag_legtitokzatosabb_madarai_ egyikenek_-_jelolesi_programja

http://www.termeszettar.hu/anyagok/lappantyu/lappantyu.htm (az oldal nem található)

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)