Lápi csalán

Általános leírás, életmód:

Geophyta-hydato-helophyta életformájú, 20–100 (–200) cm, évelő növény.

Töve kúszó, valamint hosszan elnyúló. Szára 20–100 (–200) cm magas, felegyenesedő.

Nyeles levelei lekerekítettek, vagy szíves vállúak, tojásdadok vagy lándzsásak. Durván fogazottak, fényesek, valamint átellenes állásúak és világoszöldek. A felső levelek széles-lándzsás pálhái az aljukon összenőttek.

A lápi csalán egylaki faj. Apró virágoai zöldesek, levélhónalji gomolyokban állnak, valamint sokszor rövidebbek, mint a levélnyél. A növény csak ritkásan álló, 1–2 mm-es fullánkszőröket visel. Virágzása július – augusztusra / VII – IX. tehető.

Kétlaki rokona, a közismert nagy csalán (Urtica dioica), melynek töve nem kúszó. Leveleinek szálas pálhái pedig nem nőttek össze, a fullánkszőrökön kívül sűrű, apró, egyszerű szőrzetet is visel. Az egynyári kis csalán (Urtica urens), melynek tojásdad levelei jóval kisebbek, mélyen karéjosak, a végső levélfog nem nagyobb a többinél.

Elterjedés:

A lápi csalán a talaj mésztartalmára közömbös.

Ligeterdők, láperdők, nádasok növénye, valamint régi vízfolyások nyomjelzője.

A faj Pontusi-pannon flóraelem. Szigetköz, Hanság, Kis-Alföld, Dráva-sík, Mezőföld, Sárköz, Csepel-sziget, Hevesi-sík, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík, Tiszántúl, Kis-Balaton, Zalai-dombvidék, Belső-Somogy, Külső-Somogy.

Természetvédelmi helyzet:

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 3;

Védettség:

Védett faj. Természetvédemi értéke: 5000 Ft.

Irodalomjegyzék:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=634

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=634#images-1