Lápi aldrovanda

Általános leírás, életmód:

A lápi aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) a harmatfűfélék családjába (Droseraceae) tartozó rovarfogó vízinövény. A fajnak két másik - szakmailag is elfogadott - magyar megnevezése a kandicshínár és a vízikerék. Hazánkban melegkori maradványfajnak tekinthető.

Megjelenése nem feltűnő, első ránézésre összetéveszthető több hínárfajjal is. Törékeny szára 5-15 cm hosszú, amelyen a levelek sűrű örvekben állnak. A levélnyélen négy-öt, ék alakban kiszélesedő, 4-7 mm hosszú serte található. A levéllemez kagyló alakú, összecsapódásra képes csapdává módosult, melynek segítségével a növény képes apró állatok – vízibolhák, kandicsrákok – elfogására.

Szárán gyakoriak a vegetatív elágazások, hiszen a hajtáscsúcsa általában virágban végződik, és így az oldalhelyzetű hajtás folytatja a vegetatív test fejlődését.

Virágai magányosan, rendszerint levélhónalji helyzetben fejlődnek ki egy 8-14 mm hosszú kocsányon, amely a víz felé emeli őket. Az apró virágok zöldesfehér színűek, többnyire nem nyílnak ki teljesen. Általában önbeporzó, aminek következtében a magok csak nagyon ritkán életképesek.

Gyökerei nincsenek.

A lápi aldrovanda rendszerint félig vízbe merülve, a felszín közelében úszva fordul elő. Hazánkban a telet a hajtás csúcsán fejlődő elliptikus rügy formájában vészeli át, amely ősszel a vízfenékre süllyed.

Elterjedés:

Bár a faj jelenlétét a világ számos pontjáról (Közép-Európa, Ázsiában, Északkelet-Afrika és Kelet-Ausztrália) leírták, ezek csupán kisméretű, lokális populációk, illetve számos korábbi lelőhelyükről mára kipusztultak.

Állományai Magyarországon is jelentős mértékben megfogyatkoztak, napjainkban csupán két dunántúli és egy tiszántúli lelőhelyről ismert előfordulása, unikálisnak mondható.

Élőhely tekintetében a sekély, erősen felmelegedő, mészmentes, közepesen tápanyagdús lápi vizeket részesítik előnyben, ahol megtalálhatóak a táplálékul szolgáló zooplanktonok is.

Természetvédelmi helyzet:

A lápi aldrovanda Európa-szerte kifejezetten ritka, kihalással fenyegetett vízinövény.

Rendkívül kényes termőhelyének minőségére, a beálló változásokra érzékenyen reagál.

Állományai a körülmények függvényében komoly ingadozást mutatnak, kedvezőtlen időszakokban akár hosszú évekre eltűnik (lappang) ismert lelőhelyein is. Komoly veszélyeztető tényező élőhelyeinek degradációja, szennyeződése, illetve megszűnése. Mivel kevéssé versenyképes, így a megfelelő élőhelyekről is könnyen kiszoríthatják más produktívabb fajok.

Érdekes életmódja miatt további potenciális veszélyt jelenthet az illegális gyűjtés és kereskedelem is.

Védettség:

Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj.

A Berni Egyezmény I. függelékében szerepel. Az IUCN globálisan is „veszélyeztetett”-ként tartja számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

LÁJER KONRÁD (2014): Lápi aldrovanda Aldrovanda vesiculosa Linnaeus, 1753. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár:61-63. o.

DR. LÁJER KONRÁD (2006): KvVM Természetvédelmi Hivatal – FAJMEGŐRZÉSI TERVEK: Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa); Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest

KIRÁLY GERGELY (szerk.) (2007): Vörös Lista – A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai; Saját kiadás, Sopron

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=146

Fényképek:

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/146_1376380415.jpg