Kuvik

Általános leírás, életmód:

A bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

A népnyelv halálmadárnak is nevezi.

Testhossza 21-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, testtömege 140-245 gramm. A kuvik kistermetű bagolyfaj, melynek lapos fejtetője, tömzsi, vaskos testalkata és rövid farka van.

Homloki része, illetve fejének teteje ellaposodott, mely rosszalló kinézetet kölcsönöz e madárnak.

Tollazata szürkésbarna, melyet fehéres színű csíkozások, pöttyök tarkítanak. Testének alsó részei világosabb színűek, melyeket sötétbarna csíkozások és pöttyök tesznek változatossá.

Testhossza átlagosan 22 centiméter, míg szárnyfesztávolsága 56 centiméter mindkét nemnél. Testtömege 180 gramm körül alakul átlagosan. A hímek testtömege 160-240 gramm közt, míg a tojók testtömege 170-250 gramm között váltakozik. A két nem között nem jelentkezik nagyobb megjelenésbeli eltérés.

A felnőtt kuvikok legjellemzőbb kinézete testük felső részének fehér pöttyökkel tarkított tollazata, amely alul barnás csíkozással tarkított fehéres tollazatba megy át. A kuviknak nagy feje van, hosszú lábai és sárgás szemei, melyek fölött piszkosfehér szemöldök húzódik, amelytől szigorúvá válik tekintete. A fiatal egyedek halványabbak és nem található meg fejükön a felnőttek tollazatára jellemző fehér pöttyökből álló korona.

A rovarokat az alkonyati órákban kapja el, besötétedés után kisemlősökre és madarakra vadászik.

A kuvik nem épít fészket magának. A fészekalj általában három-öt tojásból áll, azonban esetenként kettő-nyolc darab is lehet. A tojások szélesen ellipszis alakúak, fehér, fény nélküli színezetűek. A tojásokon a tojó kotlik, rendszerint már az első tojás lerakása után megkezdve a költést. Miközben a tojó kotlik, addig a hím hordozza neki a táplálékot. A tojásokból a fiókák 28-29 nappal a lerakás után kelnek ki. A fiókák mintegy hét hét elteltével hagyják el a fészket, ám további egy-két hét szükséges nekik, amíg végre megtanulnak repülni. A kuvikok évente általában csak egy fészekaljat nevelnek fel, ám kivételesen bőséges táplálék esetén akár két fészekaljat is felnevelnek egy adott évben.

A párok egész évben együtt maradnak és a kötelék köztük addig tart, amíg valamelyikük el nem pusztul.

Elterjedés:

A kuvik elterjedési területe meglehetősen nagy kiterjedésű, mintegy 26 700 000 négyzetkilométer. A kuvik Európában, Ázsiában és Észak-Afrika területén széles körben elterjedt madárfaj. Eurázsiai élőhelye az Ibériai-félszigettől és Dániától kezdődően Kínáig ér kelet felé, míg délebbre a Himalája, valamint Afrikában Mauritánia és Egyiptom, keletebbre a Vörös-tenger térsége, valamint az Arab-félsziget alkotja elterjedésének határát. A kuvikot betelepítették Új-Zélandra és az Egyesült Királyságba, ahol Anglia szerte, illetve Wales java részén elterjedtté vált.

Földrészünkön általános elterjedésű, de Skandináviából hiányzik. A kuvik nem költöző madárfaj, amely a nyílt térségeket részesíti előnyben elterjedési területén belül. Ide tartoznak a mezőgazdasági művelésbe bevont területek, a sövénykerítésekkel borított területek, erdősávok, erdőségek szélei, parkok és kertek, gyümölcsösök, a sztyeppék és a köves félsivatagos területek is. Időnként bemerészkedik a falvakba és a külvárosi területekre is. Európában költő állománya mintegy 56 000 és 1 300 000 pár közé tehető, amely alapján egyedszáma a becslések szerint mintegy 1 680 000 és 3 900 000 egyed közé tehető. Európai állománya alkotja a globális populáció 25-49 százalékát.

Magyarországon rendszeresen fészkel, állandó, nem vonuló állományú faj. Magyarországon mintegy 1500-2500 pár fészkel belőle. Leggyakrabban az alföldi tanyás térségekben kerülhet szem elé, ahol padlásokon, állattartó épületek tetőterében költ. A zárt erdőket elkerüli.

Természetvédelmi helyzet:

A mezőgazdaság átalakulása, a tanyák csökkenése, az állattartás visszaszorulása miatt élőhelye szűkül. A hazai háztáji állattartás visszaszorulása hátrányosan érinti a kuvikok táplálékszerzését.

Védettség:

A Természetvédelmi Világszövetség a kuvik állományát stabilnak tartja, ezért a nem fenyegetett fajok közé tartozik. Speciális mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük állományának növekedését. Táplálékának téli biztosítása céljából bagolyetető egérvárak kialakítása lehet megoldás

Irodalomjegyzék:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-athnoc

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1942#images-1