Közönséges denevér

Általános leírás, életmód:

A közönséges denevér erőteljes felépítésű faj, legnagyobb európai fajok közé tartozik. Testhossza 6,5-8,0 cm, alkarhossza 5,5-6,8 cm, testtömege 18-45 g. Hátoldala barnás, hasoldala világosabb, torok, illetve medencetájékon gyakran sárgás árnyalattal. Feje viszonylag széles, pofája sötét. Szélén nyolc-kilenc redővel rendelkező füle viszonylag nagy és széles. Fülfedő végén általában sötétebb folt is megfigyelhető. Az utolsó farokcsigolyának vége túlnyúlik a farokvitorlán. A faj nyári szálláshelye általában kastélyokban, padlásokon, gyakran templomtornyok süvegében található. Utóbbi esetében akár a 40 °C fölötti hőmérsékletet is jól viseli. A több százas, akár több ezres szülőkolóniák nőstényei hűségesek az otthont adó épületekhez, barlangokhoz, kevéssé váltják azokat. Az őszi időszakban nagyobb területekről vonulnak nászbarlangokhoz párosodni, de az akár a szülőkolóniák környékén, vagy egyéb területeken is megvalósulhat. A nőstények többsége születésüket követő évben párzanak először. A hímek az augusztusban kezdődő párzási időszakban, mely a téli álom szüneteiben is folytatódhat, alkalmi háremet gyűjtenek maguk köré. A téli hibernációt a nőstények hamarabb kezdik el, mint a hímek. A hibernáció időjárástól függően október végén, novemberben kezdődik és márciusig tart. Ezen időszak során a telelőhelyeken több ezer, Európa néhány barlangjában akár több tízezer közönséges denevér lóg gyakran csoportokban a mennyezetről. A faj általában a 8-10 °C-os szakaszokat foglalja el. Hazai ismert legnagyobb telelő kolónia 9000 példányból áll és a Bükkben található. A nőstények márciusban felkeresik szülőkolóniáikat - melyek közül a legnagyobb ismert szülőkolónia a mátrai és zempléni bányákban vannak (nagyságuk 4-5000 egyedszámú) - és május végén - június elején (a vemhesség időjárástól függően 70-90 napig tart) hozzák világra egyetlen 6 g-os kölyküket, melyek szeme egy hetes korukban nyílik ki, szőrük pedig három hetes korukban nő ki. Ebben az időszakban teszik meg első repülésüket is. Másfél hónaposan pedig önállóvá válnak. A faj átlagos életkora 3-5 év, de megfigyeltek már 25 éves egyedet is. A közönséges denevérek a sötét beálltakor indulnak vadászni. Vadászterületük akár 20 km-re is lehet a szálláshelyétől. 5-10 m magasan vadásznak, de rendszeresen leereszkednek és 1-2 m magasan repülve csapnak le zsákmányukra és szárnyukkal beterítik azt. Táplálékuk túlnyomórészt futóbogarakból, pókokból, százlábúakból tevődik össze, melyeket annak zörejei alapján találnak meg és hegyes fogaikkal ragadják meg. Röpte lassú, nem túl fordulékony. Hangjukban a 26-35 kHz-es frekvenciatartományú impulzusok a legerősebbek. Közepesen vonuló faj. Esetenként néhány száz km-t is megtesznek nyári és téli szálláshelyeik között. Legnagyobb regisztrált távolság Európában 430 km volt.

Elterjedés:

Európai elterjedésű faj, szinte egész Európában előfordul. Észak-Lengyelország, Németország, Franciaország jelenti elterjedésének északi határát. Keleten Ukrajnától a Fekete-tengerig található meg. Máltán és Korzikán kívül egész Dél-Európában találkozhatunk vele. Ezen felül pedig Nagy – Britanniában, valamint Svédországban is előkerült néhány példány. Hazánkban a faj nevéhez híven a 20. sz. elején még közönségesnek számított. Mára viszont a faj kolóniáinak száma megcsappant és bár az ország egész területén megtalálható, de nem gyakori faj. Leggyakrabban középhegységeinkben található meg, dombvidéken valamivel ritkább, az Alföldről pedig szinte teljesen hiányzik.

Természetvédelmi helyzet:

A bár nem ritka, de Európa szerte veszélyeztetett. Igazi koloniális faj, a nagy kolóniák pedig sebezhetővé teszik azt. Ugyanis bármilyen veszélyeztető tényező nagyszámú állatra van hatással. Hatalmas szülőkolóniák esetében az emberi zavarás (barlangi turizmus, illetéktelen barlangbejárások) veszélyezteti azok fennmaradását. Épületlakó kolóniák esetében is a barlangokhoz hasonlóan az emberi zavarás, emellett a padlások felújítása, berepülőnyílások lezárása, épület kivilágítása is mind problémát jelentenek. Utóbbi eset következtében a denevérek később repülnek ki táplálkozni, ezáltal az érintett fiatal egyedek kondíciója rosszabb, mint a nem kivilágított épületben fejlődő fajtársaiké. Természetes ellenségeként a gyöngybaglyot, illetve a nyest megtelepedése jelent veszélyt. Hazánkban többször előkerült urálibagoly-köpetből is, viszont más természetes ellenségükről kevés az információ. A 20. század közepén jelentkező nagymérető vegyszeres rovarirtás is szerepet játszott a faj állományainak összeomlásában.

Védettség:

Az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) II. és IV. mellékletében szerepel. Valamint a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 2. A) mellékletében. A Berni Egyezmény II. függelékének hatálya alá tartozik. Az IUCN Vörös Listáján „nem veszélyeztetett (LC)” fajként szerepel. A hegyesorrú denevér a Bonni Egyezmény (CMS) II. függeléke alá sorolható fajok közé tartozik. A fajra az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás (EUROBATS) vonatkozik. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

BIHARI ZOLTÁN (2007): Közönséges denevér Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 119-120.o.

GÖRFÖL TAMÁS – ESTÓK PÉTER (2014): Közönséges denevér Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797) – In: HARASZTHY L. (szerk.) Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 675-677.o.

http://www.hunbat.hu/index2.htm

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1732

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1732#images-1