Közép fakopáncs

Általános leírás, életmód:

A madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-34 centiméter, testtömege 50-80 gramm.

Feje teteje vörös, nyaka és háta fekete, nincsenek fehér foltok a nyakán és a fején, mint a nagy fakopáncsnak.

Erős csőrével, a kéreg alatt élő hernyókat keresgéli, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat és pókokat.

Magányos fészkelő. Idős lomberdőkben, tölgyesekben, ártéri erdőkben, a saját maga által vájt, szűk bejáratú odú csupasz aljzatára rakja 5-7 tojását, melyen 12-14 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 20-21 napos korukban repülnek ki.

Elterjedés:

Európában és Ázsia délnyugati részén él. Ázsiában Törökország, a Kaukázus és az iráni Zagrosz hegység tartozik költőterületébe. Hegy és síkvidéki erdős helyeket kedveli.

A közép fakopáncs Közép- és Dél Európában fordul elő nagyobb számban. Európában a Pireneusi-félszigetről és a Brit-szigetekről hiányzik, Skandináviában csak délen, foltszerűen költ. Kelet felé a Fekete-tengerig terjed.

Hazánkban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele elsősorban, de akár városi parkokban is feltűnhet. Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár.

Természetvédelmi helyzet:

A közép fakopáncs azon kevés madár közé tartozik, melyek előfordulása csak kevés helyen terjed túl Európa határain. A nyuszt, nyest, menyét, héja és karvaly egyaránt ellensége. A kisebb emlősök főleg a fészekaljakban tesznek sok kárt, tudatlan és rosszindulatú emberektől pedig se az öreg madár, se a tojás, se a fiatal nincsen biztonságban.

Védettség:

Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Európában biztos állományú, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem fenyegetett fajnak számít.

Gazdasági jelentősége nagyjában ugyanaz, mint a rokonaié, de abban a 9 gyomortartalomban, amelyet Csiki Ernő elemzett, véletlenül nagyszámban hasznos rovar is akadt, így főleg az Anthribes variegatus, mely a pajzstetű nőstényeiben élősködve pusztítja azt, s azon kívül hasznos hangyák is, melyek a földön bebábozódó kártékony pilléket irtják. A magyar madárvédelmi törvény védelem alá helyezi ezt a meglehetősen ritka madarat, amely még ha átlagosan káros is volna, már ritkaságánál fogva se okozhat érzékeny károkat s ezért mindenképpen kímélendő.

Irodalomjegyzék:

https://mek.oszk.hu/03400/03408/html/1128.html

http://hu.life4oakforests.eu/kozep-fakopancs-dendrocopos-medius/

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1552

https://www.termeszetbolond.hu/Magyarorszag-allatvilaga/Madarak/Koezep-fakopancs

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1552#images-1