Kétszínű fogólábú-fátyolka

Általános leírás, életmód:

A kétszínű fogólábú-fátyolka (Mantispa styriaca) – ahogy a magyar és a latin neve is utal rá - külső megjelenésében rendkívüli módon emlékeztet a közismert imádkozó sáskára (Mantis religiosa), de ahhoz semmilyen rokonsági kapcsolat nem fűzi. Jellegzetes testfelépítésű, 8-15 mm-es recésszárnyú rovar.

Feje elölről nézve háromszög alakú, két oldalán a fejhez képest nagy, bronzszínű szemekkel.

Vörösesbarna csápjai rövidek. Előtora erősen megnyúlt, csőszerű. Teste sárgás színű, kisebb-nagyobb vörösbarna foltokkal tarkítva. Elülső pár lába zsákmányszerzésre módosult fogóláb, melynek combja lapított, alsó felén pedig erős, hosszabb-rövidebb kitintüskék sorakoznak.

Sárga színű középső és hátsó lába hosszú és karcsú. Üvegesen átlátszó, tág erezetű szárnyai nem egyenlők. Szárnyfesztávolsága 30-35 mm. Szárnyjegye hirtelen kiszélesedő, kétszínű, belső fele sárga, külső fele vörösbarna.

Imágói ragadozók, elsősorban legyekkel, molylepkékkel, stb. táplálkoznak. A nyári hónapokban elsősorban nappal aktívak, de az éjszakai mesterséges fényekre összegyűlő rovarokat is előszeretettel zsákmányolják. Vadászat során hosszú ideig mozdulatlanul lesben állnak, csak a csápjaikat mozgatják föl-le. Óvatlan áldozatukat bicskaszerűen visszahajló elülső lábaikat villámgyorsan kinyújtva ragadják meg, majd – fogólábaikkal erősen tartva – azonnal megkezdik az elfogyasztásukat.

Párzási időszakban a kannibalizmus elkerülése érdekében a hímek először biztonságos távolságra megközelítik a nőstényeket, majd a csápok és a potroh föl-le mozgatásával, időnként a mellső lábak kinyújtásával, és a szárnyak felemelésével jelzik párzási szándékukat.

Amennyiben a nőstény elfogadja a hím közeledését, ő is hasonló jelzéseket ad. A párosodást követően a megtermékenyített nőstények az esti órákban lerakják viszonylag nagyszámú (kb. 300 db) apró nyélen ülő petéiket. Egy nőstény élete során többször is petézhet. Lárvái fejlődésmenete a recésszárnyúak között különlegesnek számít. A petékből ősszel kikelő apró, futókatípusú lárváknak rágó szájszerve és futólábai vannak, majd áttelelést követően különböző talajlakó pókok (farkaspók-félék – Lycosidae, kalitpók-félék – Clubionidae, stb.) petekokonjaiba fúrják be magukat. Fejlődésmenetüknek ebben a parazitajellegű szakaszában kukacszerű lárvaalakot vesznek fel, lábaik megrövidülnek, szájszerve szívó típusúvá válik.

Végül egy kis gubót (kokont) szőnek maguk köré, amiben egy utolsó vedlés után bebábozódnak. Ezt a típusú fejlődést hipermetamorfózisnak nevezik.

Elterjedés:

Eurázsiai elterjedésű faj, Európában a mediterrán területektől egészen az 50° északi szélességi körig honos.

Magyarországon általánosan elterjedt. Többnyire ritka, de lokálisan gyakori lehet.

Kedveli a száraz, meleg élőhelyeket, elsősorban napos erdőszegélyekben, cserjesávokban fordul elő. Fejlődésmenete szempontjából fontos, hogy a közelben nyitottabb száraz felszínek legyenek, ahol nagy számban előfordulnak talajlakó pókok.

Természetvédelmi helyzet:

A fajra leginkább természetes élőhelyeinek szerkezeti átalakulása, megszűnése jelenthet veszélyt.

Komoly károkat okozhat a túlszaporodott vaddisznóállomány is, mivel a talajfelszín széttúrásával jelentősen csökkenhet a szaporodásukhoz elengedhetetlen talajlakó pókok populációja, és gyomosodás indulhat el.

Védettség:

Az IUCN Vörös Listáján nem szerepel.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

DELI TAMÁS (2015): Kétszínű fogólábú-fátyolka (Mantispa styriaca) Poda, 1761. In DELI TAMÁS – DANYIK TIBOR (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II., A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – gerinctelenek; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas: 246.o.

http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=1122

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9tsz%C3%ADn%C5%B1_fog%C3%B3l%C3%A1b%C3%BA-f%C3%A1tyolka

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)