Homoki vértő

Általános leírás, életmód:

A homoki vértő az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó, 25–50 cm magas, általában a felső kétharmadától elágazó, serteszőrös évelő növény.

A serteszőrök tövén kevés csillagszőr van, melyek sugarai rövidebbek a serte ötödénél, negyedénél. A serteszőrök köze molyhos szőrzetű.

A szár felül ágas, a gyökér fásodó, sárgászöld vagy – f. rubricaulis – pirosló.

A levelei 3-5 cm hosszú, 6-15 mm szélesek, lándzsásak, ép szélűek, ülőek. A tőlevelek hosszabbak, visszás-tojásdadok, valamint nyélbe keskenyedő vállúak.

Az 1–3 mm-es serték szőrpárnája csupasz vagy aprón csillagszőrös.

A 13–20 mm párta halványsárga, kopasz vagy finoman pelyhes. A csészénél harmadával hosszabb.

Virágzása június – augusztus / VII vége – VIII (– IX.) tehető. Inkább mészkedvelő növény.

Sziklagyepek, erdőspusztarétek, legelők, karsztbokorerdők homokpuszták, homoki rétek és legelők, sziklafüves és pusztafüves lejtők faja. Előfordul még homoki tölgyesek és erdeifenyvesek, telepített feketefenyvesek, nyáras-borókások tisztásain is.

Elterjedés:

Pannon-balkán (-közép-európai) flóraelem. Gödöllői-dombvidék, Visegrádi-hegység, Pilis, Budai-hegység, Tétényi-sík, Vértes, Bakony, Bakonyalja, Pannonhalmi-dombvidék, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, Zemplén, Ózdi-dombvidék, Bükk, Mátra, Medves, Naszály, Mecsek, Villányi-hegység, Belső-Somogy, Dél-Zala, Kis-Alföld, Mezőföld, Tengelici-hegyvidék, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Pesti-sík, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Hajdúság, Nyírség, Tiszántúl.

Természetvédelmi helyzet:

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 1;

Védettség:

A faj védett. Természetvédelmi értéke: 5.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

Farkas Sándor, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.,

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=434

http://www.terra.hu/haznov/htm/Onosma.arenarium.html

Fényképek:

Forrás: Demeter László (HNPI)