Fajtár

homoki küllő

Gobio kessleri
Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

Megnyúlt, hengeres testű, kis termetű halfaj, melynek testhossza maximum 10-12 cm. Megnyúlt feje, tompán lekerekített orra, kissé fölfelé tekintő, közepes nagyságú szemei vannak. Szája alsó állású. Szögletében egy-egy hosszabb bajuszszálat visel. A hazai küllőfajok közül hátvonala a legkevésbé ívelt, majdnem egyenes. Úszói nagyok, valamint fejlettek. Hátúszóját leggyakrabban nyolc, a farok alatti úszóját pedig hat elágazó sugár támasztja. Ezen úszók szegélye finoman homorú. A faj végbélnyílása közelebb esik a hasúszók tövéhez, mint a farok alatti úszó kezdetéhez. Az uszonyok enyhén sárgásak, áttetszőek. A hátúszón, valamint a farokúszón csak halványan látható két finom harántsáv. A fajról elmondható, hogy „homokszínű”. Hátán, valamint oldala felső részén sárgás-ezüstös, lentebb ezüstös. A hasa sárgásfehér.

A háti pikkelysorok felett, a hátúszó előtt (predorsalis terület) könnyen eltávolítható hám kiemelkedések vannak. A cikloid pikkelyek jellegzetes színezetűek. 8-9 sötétebb folt sorakozik az oldalvonal mentén.

Csapatosan élő, áramláskedvelő halfaj. Elsősorban a közepes és nagy folyók márna szinttájú, gyorsabb (45-65 cm/s sebességű) áramlású kavicsos, homokos aljzatú, szakaszainak bentikus élettájai jelentik. A faj szívesen tartózkodik a sóderzátonyok alsó szélénél, ahová a víz sok szerves anyagot is sodor. A paduczónában és a dévérzóna felső régiójában is találkozhatunk vele kisebb számban. Kisebb vízhozamú középhegységi patakjainkba alkalmilag úszik fel.

A homoki küllő ivarérettségét 3 éves korában éri el. Ívóhelye a vízfolyások sodortabb területeihez kötődik. Kavicsos-sóderes aljzatra ívik. Aránylag kevés ikrát érlel. Az ívás május végétől szeptember közepéig tart és több szakaszban zajlik. Fő ívási ideje júniusban és júliusban van. Az egyedek többsége mindössze egyszer vagy kétszer ívik.

Táplálékát elsősorban a makrozoobenton szervezetek, úgymint kérész- és tegzes lárvák, képezik. Azonban jelentős a faj detritusz fogyasztása is. Bolgár szakirodalomban pedig alga (diatóma) fogyasztását is leírták.

A faj növekedési üteme: az 1+korú 46,3, a 2+ korú 52,6, a 3+ korú 69,3, a 4+ korú 79,5, az 5+ korosztályú hüllők 82,5 mm-es testhosszat érhetnék el.

A faj rövid, kb. 5 éves élettartamú.

A homoki küllőnek gazdasági jelentősége nincs.

Természeti értéke azonban megközelíti a felpillantó küllőét, ugyanis szintén kis elterjedési területtel rendelkező halunk, amelynek elterjedési centruma a Duna-medence. Folyóink márnazónája még sok helyütt őrzi eredeti jellegét. Ennek köszönhető a homoki küllő nagyobb arányú előfordulása.

Elterjedés:

A Duna medencéjének endemikus faunaeleme. A faj őshonos Ausztria, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország, Macedónia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Moldova, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna, Szlovákia.

A Duna vízrendszere elterjedési területének központja. Ahol az osztrák szakasztól egészen a torkolatig megtalálható. A Fekete-tengeri vízgyűjtőben továbbá bizonyított jelenléte a Dnyeszterben. A faj megtalálható a Balti-tenger vízgyűjtőjében, a Visztula felső vízrendszerében. Az Égei-tenger vízgyűjtőjéhez tartozó Vardar, Aliakmon Loudias és Pinios folyók jelentik elterjedésének déli határát.

Magyarországon a Vadász-patak, Tisza, Szamos, Szinva, Szuha, Mura, Pinka, Rába, Rakaca, Répce, Sajó, Bódva, Bózsva, Dráva, Duna, Fekete-Körös, Hernád, Ipoly, Kemence-patak (Börzsöny), Lapincs, Maros, Mosoni-Duna.

Természetvédelmi helyzet:

A homoki küllő szűk ökológiai toleranciájú bentikus, reofil faj, melynek következtében élőhelyének hidromorfológiai változásaira érzékenyen reagál.

Legjelentősebb veszélyeztető tényezők vízszennyezések és a folyókon épített duzzasztók. Utóbbiak hatására a feliszapolódó mederszakaszokról a faj eltűnik, mert elveszíti optimális élőhelyi, valamint szaporodási feltételeit. A duzzasztók emellett a folyók öntisztulását is akadályozzák. Az élő, illetve szaporodóhelyein végzett sóder-és kavicstermelés is ugyancsak negatív hatást gyakorol a fajra nézve.

Védettség:

Az IUCN vöröskönyve a nem veszélyeztetett (LC) kategóriába sorolja.

Magyarországon 1988 óta védett, 2012 óta pedig fokozottan védett.

Természetvédelmi értéke 100. 000 Ft.

A faj szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv II., a Berni Egyezmény III. függelékében, valamint a 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet 2/A. mellékletében.

Irodalomjegyzék:

Sallai Zoltán (2014): Homoki küllő Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862). In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 434-435. o.

http://www.terra.hu/halak/html/romanogobio.kesslerii.html

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1292

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)

Nyomtatás
Érdekes tartalmak
Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet