Homoki gyík

Általános leírás, életmód:

A homoki gyík (Podarcis tauricus) 16-18 cm-es hosszúságúra megnövő, karcsú testű gyíkfaj.

Feje keskeny és lapos.

Színezete meglehetősen tarka. A hímek hátának közepén egy – nászidőszakban élénkebb – világoszöld sáv fut végig, amelyet két oldalról egy-egy barnás sáv határol. Ezeket a barna sávokat kisebb-nagyobb, sötétebb-világosabb foltok díszítik, illetve a sávok közepén, a hát oldalsó peremén egy-egy krémszínű vagy vajsárga csík húzódik. Testoldaluk hashoz közeli felén piszkosfehér alapon sötét márványos vagy pettyekből álló minta látható. Álluk és torkuk fehéres, hasuk pedig sárgásfehér, de nászidőszakban narancssárgássá válik.

A nőstények a hímekéhez hasonló mintázatúak, de a hátközépi sáv általában barnásabb színű, továbbá a mintái kevésbé elnagyoltak, a foltok kevésbé kontrasztosak, lényegében egyszerűbbnek és fakóbbnak tűnnek. Hasuk tompa fehér színű.

A fiatal egyedek nagyon hasonlóak a kifejlett nőstényekhez, a zöld hátközépi sávjuk rendszerint hiányzik.

Végtagjaik vékonyak és aránylag hosszúak. Farkuk ugyancsak meglehetősen hosszú, és akár a testhossz kétszeresét is elérheti.

A homoki gyíkok viszonylag korán, március elején-közepén bújnak elő téli hibernációjukat követően. Nem sokkal a tavaszi aktivizálódás után, áprilisban megkezdődik a nászidőszakuk.

A párzást követően a nőstények fűcsomók, zsombékok alá rakják le 2-6 tojásukat, amelyekből az időjárástól függően általában augusztusban kelnek ki az utódok. A rendkívül apró frissen kikelt gyíkok azonnal megkezdik önálló életüket.

Rendkívül melegigényes gyíkfaj, ezért szinte kizárólag a nappali órákban aktívak.

Meglehetősen félénk természetűek, megijesztve gyorsan menekülnek.

Táplálékukat elsősorban apró rovarok képezik, amelyeket gyakran villámgyors mozdulatokkal kapnak el.

Elterjedés:

Elsősorban tőlünk délre a Balkáni-félsziget középső és déli részén, illetve egyes görög szigeteken honos, keleti irányba egészen a Krím-félszigetig megtalálható.

Magyarországon alföldi homok-pusztagyepeken fordulnak elő szigetszerű állományi, elsősorban Duna-Tisza közi területeken. A fő elterjedési terület populációitól a magyarországi állományok elszigetelődve maradtak fenn.

A homoki gyík a síkvidéki pusztagyepek faja. Előnyben részesíti a nyílt homok-pusztagyepeket, de gyakran nyílt homokon is találkozhatunk vele. Dél-Európában változatosabb élőhelyeken fordul elő.

Természetvédelmi helyzet:

A homoki gyík fennmaradása szempontjából az egyik legkomolyabb veszélyeztető tényező élőhelyeinek csökkenése, megszűnése. Hazai élőhelyeinek csökkenése elsősorban a homok megkötését célzó erdőtelepítéseknek köszönhető, a megmaradt területeken pedig egyre nagyobb gondot okoz a becserjésedés, illetve az inváziós fajok térnyerése.

Védettség:

Az Európai Unió által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) IV. mellékletében szerepel.

Az IUCN „nem fenyegetett”-ként tartja számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország kétéltűi és hüllői: Homoki gyík http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/homoki-gyik; Letöltés dátuma: 2017-02-28

http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=432

http://users.atw.hu/hbrezervatum/homoki_gyik.html

Fényképek:

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/1349_1406625942.jpg