Hegyi púposszövő

Leírás:

A hegyi púposszövő (Drymonia velitaris) a púposszövők (Notodontidae) családjába tartozó, éjszakai aktivitású faj.

Elülső szárnyainak alapszíne hamvasszürke. A szárny középterét a tő- illetve szegélytértől egy-egy szalag választja el. A tőtér vajszínű, az erek és a keresztvonal mentén sötét behintésű. A szegélytér hamvasszürke színű kevés sötét behintéssel. Szárnyfesztávolsága 35-40 mm.

A májusban kikelt imágók a párzást követően lerakják petéiket. A kikelt hernyók tölgy- (Quercus spp.), bükk- (Fagus spp.) és nyárfa fajokon (Populus spp.) fejlődnek. A hernyók alapszíne világoszöld, hátukon világossárga vonalakkal tarkítottak, oldalukon egy fehér csík húzódik végig, melyet felülről egy piros árnyékcsík kísér. Hasoldaluk sötétebb zöld, légzőnyílásaik sárgásak, fejük és lábaik zöldek. Szeptemberben bábozódnak be. A báb sötétbarna, a potrohvégi „tüske” (cremaster) négy kitinszálra oszlik. Évente egy nemzedéke fejlődik, a báb telel át.

Főként tölgyerdőkben találkozhatunk vele.

Elterjedés:

Közép-Európában általánosan elterjedt, Dél-Európában hiányzik Szlovéniából, Horvátországból, Montenegróból, Albániából és Macedóniából.

Magyarországról jelenleg kevés elterjedési adattal rendelkezünk. Eddig csak az Őrségben, a Vasi-hegyháton, a Balaton-felvidéken, a Vértesben, Pilisben, Gödöllői-dombságon, a Mátrában és a Mecsekben figyelték meg.

Természetvédelmi helyzet:

Állományaira nagy hatást gyakorol a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata), a tölgymakkzsuzsóka (Curculio glandium) és a faipar.

A tölgy csipkéspoloska imágói már a tavasz elején megjelennek és a tölgyek frissen bontott leveleit szívogatják. Mivel gyorsan szaporodik, így már június-augusztusban (a poloska-fertőzöttség mértékétől függően) a tölgyfák levelei az extrém szívogatás következtében elszáradnak. Emiatt a fekete övesbagoly faj június végétől egészen szeptember elejéig fejlődő hernyói nem tudnak megfelelő minőségű és esetleg mennyiségű táplálékhoz jutni, ami méretbeli csökkenéshez, esetleg pusztuláshoz vezethet, aminek következménye a faj visszaszorulása.

A tölgymakkzsuzsóka a még éretlen, fán lévő tölgymakkok nedveit szívogatja, illetve a nőstény a petéit ezekbe rakja bele, így a lárvák a makk védelmében fejlődnek. A faj egy nagymértékű zsuzsóka-fertőzött területen megakadályozza, hogy a tölgyállomány természetesen megújuljon, ami a tölgyesek csökkenéséhez, ezáltal a fekete övesbagoly visszaszorulásához vezethet.

Bár a nyárfa (Populus sp.) rossz minőségű faanyag, mégis felhasználják dobozok, gyufák, illetve papír készítésére. Ezen okokból telepítik majd kivágják a vágásérett fákat, ami a faj erőteljes visszaszorulását eredményezi.

A bükkfát (Fagus spp.) a faipar számos termékre, pl. papír-, bútor- és faszén gyártására használja fel, emellett tüzelőanyagként is hasznosítható. Az e célokból telepített, vágásérett bükkösök kivágása hatással lehet a faj állományaira.

Védettség:

Az IUCN Vörös Listán nem szerepel.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

https://www.izeltlabuak.hu/faj/hegyi-puposszovo

https://lepidoptera.eu/species/770

http://lepiforum.org/wiki/page/Drymonia_velitaris

Fényképek:

Forrás: Szerző: Gór Ádám, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0