Hamvas rétihéja
Általános leírás, életmód:
A madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Testmagassága 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-120 centiméter. A hím 230-300 gramm, a tojó 320-440 gramm.
Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú.
A hím háti része kékesszürke, szárnya vége fekete, karevezőin fekete keresztszalag van; hasalja fehér vörösbarna csíkozással. A tojó barnás színű, csíkozott; fehér farcsíkja van.
Kisemlősökkel, talajon fészkelő madarak fiókáival, hüllőkkel, békákkal és rovarokkal táplálkozik.
Száraz növényi részekből talajra építi fészkét. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 29-30 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.
Elterjedés:
Európában és Ázsia nagy részén honos, de Afrikában is él. Rövidtávú vonuló. Eurázsiában és Észak-Afrika egyes területein költ. Eredetileg a nedves rétek és nyílt mocsaras területek madara volt, manapság nagyrészt az ezek helyén kialakított mezőgazdasági területeken fészkel.
Eurázsiában óriási területen költ az északi szélesség 35–60. foka közötti területeken, Portugáliától egészen a keleti hosszúság 90. fokáig, a Jenyiszej vidékéig. Költőfajként a legtöbb európai országban kisebb-nagyobb számban jelen van, kivéve Norvégiát.Európában 35–60 ezer pár fészkel. A legjelentősebb az orosz állomány, amelyet 20–35 ezer párra becsülnek, de jelentős a spanyol (2,5–10 ezer), és ezer pár feletti az ukrán, a lengyel, a francia és a fehérorosz állomány is.
Hazánkban elsősorban a nyílt sík vidéki területek fészkelő madara, de helyenként az alacsonyabb dombvidéki területeken is megjelenhet. Fő elterjedési területe az Alföldre esik, de a Dunántúl néhány alkalmas helyén is fészkel. Kedveli a nedves réteket, de azok megfogyatkozásával megjelent a mezőgazdasági terülteken is, különösen ott, ahol a szántók gyepekkel határosak.
Természetvédelmi helyzet:
A legjelentősebb negatív hatást a nedves mocsárrétek kiterjedésének, a lecsapolások miatt bekövetkezett drasztikus csökkenése okozta. Az élőhelyvesztés kényszerű fészkelőhabitat-váltással járt. Az agrárkultúrákban megjelenő fészkelők költési sikere – aktív védelemi beavatkozás nélkül csak 25–30%, mivel a mezőgazdasági munkák során az ismeretlen helyen lévő fészkek nagy része megsemmisül. A szántóföldi növénykultúrákban fészkelő párok jelentős részének (mintegy 70%) fiókanevelési időszaka egybeesik a gabonafélék és a szálastakarmányok betakarításával. A mocsárrétek nyári kiszáradása a fészkek jobb hozzáférhetősége révén növeli az emlősök általi esetleges predáció valószínűségét. Az aszályos évek szintén hasonló hatásúak, hiszen a vegetáció ilyenkor sokkal alacsonyabb és ritkább, így nem rejti úgy a fészkeket. Meg kell említeni, hogy a fiatal és az öreg madarak hosszú távú vonulásuk során számos veszélynek vannak kitéve. Ezek közül elsősorban a mediterrán országokra jellemző illegális lelövéseket kell kiemelni.
Védettség:
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még, mint nem fenyegetett.
Európában biztos állományú fajnak számít.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.
A természetes élőhelyek fenntartása és kezelése alapvető a faj hosszú távú megőrzésében. A mocsárrétek kiszáradásának, elnádasodásának megakadályozása minden védett területen rendkívül fontos, ami megfelelő vízkormányzással, szürkemarhával és bivallyal való legeltetéssel biztosítható a költés utáni időszakban. Ezenfelül a kaszálható mocsárrétek betakarítási idejét a fiókák kirepülése utáni időszakra, július második felére kell időzíteni. Gondoskodni kell a mezőgazdasági területeken lévő veszélyeztetett fészkek aktív védeleméről.
Fészkelőhelyek védelme: A július utánra időzített kaszálás nem tesz kárt a fészkekben és a kikelt fiókákban. A kaszálás során vadriasztó lánc használata és madárbarát kaszálási mód alkalmazása nagymértékben elősegíti sikeres költését. Gabonatáblákban is megtelepszik, így a fészkekre, fiókákra aratáskor figyelemmel kell lenni. Fészkének megtalálása esetén a nemzeti park igazgatóság szakembereinek értesítése szükséges.
Táplálékforrás biztosítása: Kaszálatlan sávok meghagyásával táplálékforrása növelhető. Az utóbbi évtizedben gyarapodó számú szándékos, illegális ragadozómérgezések megszüntetése elengedhetetlen.
Élőhelyfejlesztés: A faj a vizes élőhelyeket, turjánokat kedveli, ezért fontos ezek fenntartása, megőrzése és károsodásuk (pl. égetés) elkerülése.
Irodalomjegyzék:
http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=131
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cirpyg
https://termeszetbolond.hu/hun/Magyarorszag-allatvilaga/Madarak/Hamvas-retiheja
https://www.europamadarai.hu/hamvas-retiheja/