Fekete gólya

Általános leírás, életmód:

A madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. Testhossza 90-105 centiméter, szárnyfesztávolsága 173-205 centiméter, tömege 3000 gramm. Feje fekete, nyaka, melle és háta matt fekete, melyek fémes zöld vagy ibolyacsillogásúak. Röptében a szárnyon alul, csak egy fehér háromszög van a hónaljnál. A fiatal példányok csőre és lába szürkészöld, az idősebbeké piros. Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Fontos számára a háborítatlanság, az ember jelenlétét nem szereti. Élőhelyét elsősorban a fakitermelés veszélyezteti, hiszen a fészkét akkor is elhagyja, ha a közelben kivágják a fákat. Gázlómadárként sekély vízben kutat élelem után, előszeretettel vadászik kisebb gerincesekre, vízirovarokra. Olykor a fészkelőhelye közelében elterülő mezőgazdasági területen egerészik gémekkel, fehér gólyákkal egy csapatban. Augusztusban ártereken, holtágakban gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Afrikában telel ki, majd márciusban érkezik vissza Európába.

Elterjedés:

A fekete gólya három kontinensen, Európában, Ázsiában és Afrikában a világ száz országában fordul elő. Mindhárom földrészen költ is. A világállomány 20–25 ezer, az európai 8–12 ezer párra tehető. Legnagyobb számban Törökországban (1000–2000 pár), Lengyelországban (1100–1200 pár) és Fehéroroszországban (950–1300 pár) fészkel.

Európai elterjedése:

Európa kontinentális területein Oroszországtól Franciaországig, Spanyolországig és Portugáliáig, illetve a balti államoktól Görögországig terjed fészkelőterülete, mely az összes gólyafaj közül a legnagyobb. Az európai költőállomány 35 országra terjed ki, súlypontja Európára keleti részének középső területeire tehető.

Magyarországi elterjedése:

A fekete gólya Magyarországon nagyobb számban jellemzően a folyóvölgyek természetesebb szakaszain (a Duna, a Tisza, a Dráva és a Körösök mentén), a középhegységekben és a Dél-Dunántúlon fészkel. Szórványosan az ország egész területén előfordul. A magyarországi állomány 380–420 pár.

Természetvédelmi helyzet:

A legfontosabb veszélyeztető tényező a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó erdőgazdálkodás. A fekete gólya kedvelt fészkelőhelyei a vágásérett korú és annál idősebb erdőállományok. Az ezekbe történő kedvezőtlen beavatkozások (bontóvágások, végvágások) következtében csökken a fészekrakásra alkalmas öreg fák száma és a természetes erdők területe. A nem megfelelő vízgazdálkodás, főleg az emberi beavatkozások következtében a vizes élőhelyek – így különösen az időszakos, halban gazdag táplálkozóhelyek – számának, illetve területének csökkenése hat kedvezőtlenül a fekete gólya állományára.

Védettség:

A fekete gólya egész fészkelőterületén veszélyeztetett faj. Magyarországon a fokozottan védett fajok kategóriájába tartozik, eszmei értéke 500 000 Ft. Szerepel a magyar Vörös Könyvben is a közvetlenül veszélyeztetett fajok között. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint magyarországi állománya alapján az ún. védelemtől függő fajok kategóriájába tartozik. A BirdLife International (madárvédők világszervezete) szerint az ún. ritka fajok közé tartozik, amelynek állománya nem Európában koncentrálódik (SPEC 3). Az IUCN a ritka fajok között tartja számon. A Berni Egyezmény II. függelékbe, a fokozottan védett fajok közé tartozik. A Bonni Egyezmény szintén a II. függelékben tartja számon. Az Európai Unió Madár Direktívája szerint az I. függelékbe tartozik.

Irodalomjegyzék:

https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/eletmod/a-fekete-golya

http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=114

http://www.baranyamadar.hu/ragadozomadar_vedelem/feketegolya/ragadozomadar_vedelem_feketegolya.htm

https://www.mme.hu/fekete-golya-ciconia-nigra-0

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1861#images-1