Északi sás

Leírás:

Az északi sás 30–70 cm magas, hemikryptophyta életformájú tarackoló, évelő növény. Lazán vagy sűrűn gyepes. A tőhüvelyek, melyek széleiken rostokra hasadozók lehetnek a barnától a vörösig változók. A 2-4 mm széles, sötétzöld levelei a szárnál rövidebbek. A 1–3,5 cm hosszúak és 4–7 mm széles, 4–5 füzérke egymáshoz közel áll (a felsők átfedők), hengeresek. A csúcsálló porzós füzérke felül gyakran termős, az alsóbbak pedig nőivarúak. Az alsó füzérke murvája nem hosszabb a virágzatnál. A zöld középsávval vörösesbarna vagy feketésbíbor színű, keskeny-lándzsás pelyvák szálkaszerűen hegyesedők, valamint kb. olyan hosszúak, mint a tömlő, mely 2–3 mm hosszú, finoman papillás, zöldes és rajta az erek kifejezettek. A lényegében csak a 2 apró fogból álló csőr igen rövid. Virágzása április vége – június elejére (/ VII. ?) tehető.

Elterjedés:

A faj inkább mészkerülő. Előfordul meszes síklápokon is. Viszont fűzlápokban, nádasokban, lápréteken, magassás társulásokban él. Kékperjés láprétek, nyílt tölgyesek és üde láprétek ritkán fűzlápok növénye. Az északi sás Amphiatlantikus flóraelem. Őrségben, Zalai-dombvidéken, Belső-Somogyban, Zemplénben, Aggteleki-karszton, Cserehátban, Mátrában, Bakonyban fordul elő.

Védettség:

A faj védett. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

Irodalomjegyzék:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=214  

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)