Durvavitorlájú törpedenevér

Általános leírás:

A durvavitorlájú denevér kis termetű faj. Testhossza 4,6-5,5 cm, alkarhossza 3,2-3,7 cm, testtömege 5-7 g. Arcorra széles. Füle nem túl hosszú, széles. Fülfedője keskeny. Fontos határozóbélyeg, hogy a felső első metszőfog kéthegyű, a második metszőfog pedig kisebb, mint az első mellékcsúcsa. A faj bundája tömött. Színe a hasi oldalon szürkésbarna, a háton barna, szárnyvitorla és a többi bőrfelület pedig barnásfekete. A durvavitorlájú törpedenevér szárnya keskeny, hátsó szegélyén pedig vékony sárgás szegély húzódik. Sarkantyúja, valamint a sarkantyúkaréj egyaránt jól fejlett. Sík vidéki faj, de domb- és hegyvidéken is előfordul. Legkedveltebb élőhelyei Magyarországon a folyókat kísérő árterek, hullámterek, a helyenként fákkal, bokrokkal tarkított lápok, mocsarak területei és azokkal szomszédos mozaikos területek, viszont az erdővel borított élőhelyeket kisebb számban, vagy alkalomszerűen keresi fel. Odúkban, épületek zugaiban, is kialakíthatja szálláshelyeit, valamint szülőkolóniáit. Télen faodúkba húzódik. Néhány tíz egyedtől akár a 300-400 példányig terjedhet kolóniái nagysága. A faj párzási időszaka augusztus elejétől október végéig eltarthat. A hímek egy része a már nyáron is használt vadászterületeken található kiemelkedő tereptárgyakon található búvóhelyeket foglal el. Ezen búvóhelyek 30-40 méteres körzetéből a konkurens hímeket elüldözi, a nőstényeket pedig onnan hívja. Akár 6-8 nőtényből álló háremet is tarthat egy-egy hím. A hímivarsejtek csak tavasszal, a hibernációs időszakot követően termékenyítik meg a petesejtet, addig raktározódnak. Májusban a nőstények szülőkolóniákat alkotnak, melyek Szülőkolóniát kellően nagyméretű odú esetén 200-300 nőstény is alkothat. A nőstények június közepétől kezdődően hozzák világra a két kölyküket, melyek szeme már 3-4 napos korunkban kinyílik, első héten kiszőrösödnek, egy hónapos korukban pedig már elkezdenek repülni. Ezt követően a szülőkolóniák felbomlanak. Víz bokrokkal, náddal, kövezéssel szegélyezett részei jelentik legjellemzőbb táplálkozóterületeit, ahol a faj szürkület beállta után indul vadászni. A durvavitorlájú törpedenevér röpte gyors, fordulékony. Táplálékát főként kétszárnyúak jelentik, elsősorban szúnyogok. Hangjának legerősebb, állandó frekvenciájú része 35-42 kHz közé tehető. Vándorló denevérfajunk. Rekordja Európában 1905 km volt.

Elterjedés:

Az Atlanti-óceán partvidékétől a Kaukázusig előfordul, valamint Kis-Ázsiában is megtalálható. Legnyugatabbra Európában Nagy-Britanniában és Franciaországban él. Délre egészen a Balkánig, északon Szentpétervárig, valamint Svédország déli részéig hatol. Szicílián, Görögországban, Spanyolország északi részén alkalomszerűen került elő. Magyarországon a szárazabb részeken ritka, Kelet-Magyarországon kevésbé gyakori, és a zártabb erdőkben, hegyvidékeken a ritkább fajok közé tartozik. Elterjedt a dombvidéki és alföldi területeken és a vizes élőhelyek környezetében egyik leggyakoribb denevérfaj.

Természetvédelmi helyzet:

Veszélyeztetettségéről nem sok ismeretünk van, viszont búvóhelyei (főként faodvak) limitálják előfordulását. Emellett természetes ellenségei közé tartoznak a baglyok, a kabasólyom és a nyest.

Védettség:

Hazánkban 1901 óta védett. Természetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) IV. mellékletében szerepel.

Irodalom:

FEHÉR CSABA ENDRE (2007): Durvavitorlájú denevér Pipistrellus nathusii (KEYSERLING AND BLASIUS, 1839). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 85-86.o.

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1739

http://www.hunbat.hu/html/deneverekrol_link/deneverek_rendszertana_link/europai_deneverfajok/torpe.htm

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)