Dunai tarajosgőte

Általános leírás, életmód:

A tarajosgőtéknek Európában hat faja él, melyekből hazánkban a dunai tarajosgőte, az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), és a közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) található meg.

A hazánkban előforduló tarajosgőte-fajok elkülönítése nem könnyű, azonban Magyarország nagy részén a dunai tarajosgőtével találkozhatunk.

Akár 12-13centiméteresre is megnövő, nagytestű gőtefaj. A tarajosgőte-fajcsoport hazai képviselői közül a legkarcsúbb faj, teste azonban zömöknek mondható. Teste fekete foltokkal tarkított sötétbarna, vagy egységesen fekete színű; az oldalán és a sötét torokrészen apró fehér foltokkal. Hasa élénk narancssárga, amit fekete foltok díszítenek. A nászruhás hímeknél a szem vonalától a farok végéig egy magas, rojtozott szélű taraj húzódik, illetve a farkuk oldalán egy hosszanti fehér csík található.

Lárvája zömök testalkatú, 30-70 mm hosszú. Orruk rövid és tompán lekerekített, a szemeik pedig nagyok, oldalt és magasan állnak. Fejük szélessége rendszerint meghaladja a törzs átmérőjét. Hátoldaluk feketén pontozott zöldesbarna színezetű, valamint úszóvitorlájuk felső szélén szintén fekete foltok láthatóak. Farkuk hosszabb, mint a test, és a végük csúcsos.

Tavasszal - időjárástól függően - rendszerint március elején kezdik meg vándorlásukat a telelőhelyeikről a víztestek felé, amelyet kedvező körülmények között akár 6 hónapig el sem hagynak. A sekélyebb, kiszáradó vizekben szaporodó egyedek azonban hamarabb elhagyják a víztestet, és szárazföldi életmódra váltanak.

A vizek melegedésével kezdetét veszi a nászidőszak, melynek során a hímek násztánccal hívják fel magukra a nőstények figyelmét. A párzást követően egy-egy nőstény mintegy 200 petét rak le, vízinövények levelére ragasztva, majd gondosan becsomagolva azokat. A peték körülbelül feléből kel ki kis bojtos-kopoltyús lárva, melyek átalakulásukat követően nyár végén, ősz elején hagyják el a vizet.

Mind a lárvák, mind a kifejlett egyedek ragadozó életmódúak, és főleg éjszaka aktívak. A vízben vízirovar- és szúnyoglárvákkal, kisrákokkal (vízibolhák, evezőlábú rákok), vagy kisebb ebihalakkal táplálkoznak, a szárazföldön pedig főként bogarakat, legyeket és hártyásszárnyúakat fogyasztanak.

A tél közeledtével mind az utódok, mind a kifejlett egyedek a szárazföldön is mozognak. A hideg, illetve a fagy elől szintén a szárazföldön keres menedéket, ahol hibernációban vészeli át a téli hónapokat.

Elterjedés:

A dunai tarajosgőte elterjedési területe főleg a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva folyókhoz kötődik, gyakorlatilag a Bécsi-medencétől a Duna-Deltáig terjedő síkvidéki területeken fordul elő.

Feltehetően a faj világállományának mintegy 40%-a a Kárpát-medencében összpontosul. Hazánkban szinte minden síkvidéki vizes élőhelyen előfordul.

Főként a nyílt területek mélyebb vizeit részesítik előnyben, ahol alámerülve elegendő rejtőzködésre alkalmas vízinövényzetet találnak, de sekély vizekben, időszakos kiöntésekben is szaporodik, amelyeket azonban hamar elhagy.

Természetvédelmi helyzet:

Állományai Európa szerte veszélyben vannak. A csökkenésért leginkább a szaporodóhelyek kiszáradása, az élőhelyek feldarabolódása, illetve megszűnése a felelősek. Komoly veszélyt jelentenek továbbá a kisállat kereskedésekben vásárolt, egzotikus kétéltűek és hüllők megunt példányai, amelyek nemcsak kiszorítják őket természetes élőhelyükről, hanem megfertőzhetik őket idegen betegségekkel is.

Védettség:

Az 1992-ben EU által elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj.

A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel, az IUCN „mérsékelten fenyegetett”-ként tartja számon.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

VÖRÖS JUDIT – HARMOS KRISZTIÁN (2014): Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus Kiritzescu, 1903. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár:471-474. o.

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország kétéltűi és hüllői: Dunai tarajosgőte http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/dunai-tarajosgote; Letöltés dátuma: 2017-02-26

http://www.nhmus.hu/hu/tudd/ev_elolenyei_dunai_tarajosgote

http://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-allatvilaga/Keteltuek/Dunai-tarajosgote

http://www.bolyai-starjan.sulinet.hu/wp-content/uploads/2015/11/A-dunai-tarajosg%C5%91te.pdf  (az oldal nem található)

Fényképek:

Forrás: Kovács Zoltán (HNPI)