Dunai szegfű

Általános leírás, életmód:

Hemikryptophyta életformájú 20-80 cm magas, közepes termetű, karcsú, évelő mövény.

A szár, valamint a levelek érdes-pelyhesek vagy – subsp. glabriusculus – simák, kopaszok. A 2-8 mm széles, sűrűn álló levelek keresztben átellenes állásúak, valamint szálas-lándzsásak. A levélhüvely pedig nem hosszabb a levéllemez szélességénél.

Virágzata általában két virágcsomóból áll. Rózsaszínű, vagy bíborpiros szirmú. Sötéten csíkozott lemeze 7–14 mm hosszú, szakállas, és pettyes tövű. A csészepikkelyek, melyeknek szálkája lapos a csészénél rövidebbek.

Virágzása július – szeptemberre / VII vége – IX (– X.) tehető.

Elterjedése:

Alapkőzet szempontjából közömbös faj. Erdőszélek, száraz és homoki tölgyesek, pusztafüves lejtők, erdőssztyep rétek, sziklai cserjések, irtásrétek növénye.

A faj délkelet-európai flóraelem. Előfordulása Belső-Somogy, Hevesi-sík, Duna-Tisza köze, Taktaköz, Nyírség, Bereg-Szatmári-sík, Tiszántúl. Előfordulása Zemplén, Cserehát, Mátra, Bükk, Cserhát, Börzsöny, Naszály, Gödöllői-dombvidék, Visegrádi-hegység, Pilis, Budai-hegység, Gerecse, Vértes, Bakonyalja, Keszthelyi-hegység tehető.

A hozzá hasonló szegfűk levélhüvelyei 2–6-szor hosszabbak, mint a levéllemez szélessége. Valamint a szirmok kisebbek, és a csészepikkelyek lágy szőrűek.

Természetvédelmi helyzet:

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 2;

Védettség:

A faj védett. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

Irodalomjegyzék:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=283

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=283#images-1