Csonkafülű denevér

Általános leírás, életmód:

A faj a simaorrúdenevér-félék családjába tartozik. Közepes termetű faj. Testhossza: 4,1-5,3 cm, alkarhossza 3,6-4,1 cm, testtömege: 5-15 g. Bundája gyapjas, hasoldalon fakóbb, hátoldala barna-vörösbarna árnyalatú. A fül külső karéjának derékszögű kimetszése nagyon feltűnő. Nevét ezen derékszöget formáló, határozott bemetszésről kapta. A csonkafülű denevér épületlakó faj, mely szinte kizárólag nagyobb csoportokban él. Magyarországon 13 száz példánynál nagyobb kolóniát ismerünk, 500 példányon felüli kolóniák mind az ÉK-Magyarországon vannak, melyek közül a legnagyobbak a 2000-es egyedszámot is elérik. Gyakran alkot vegyes kolóniát más fajokkal, mint például a kereknyergű kis és nagy patkósdenevér, hegyesorrú, valamint a közönséges denevér. Párzása nyár végén kezdődik és a téli álom kezdetéig tart. Intenzitásának csúcsát ősszel éri el. A Bükkben ez a fajta mutatja az egyik legintenzívebb násztevékenységet. Téli álma novembertől kezdődik és külső hőmérséklettől függően március-áprilisig tart, melyhez 6-9 °C hőmérsékletű föld alatti szálláshelyet keres. Helyben maradó faj, nyári, illetve téli szálláshelye között megtett távolsága rövid. Ritkán vonul 50 km-nél messzebbre. Nagyon kevés telelő példányról van adatunk, hazai állomány telelési helyeit nem ismerjük, de feltételezzük, hogy az észak-magyarországi állatok egy része Szlovákiában telel. Az is csak feltételezés, hogy az Alföldön élő közösségek a Bihar-hegység barlangjaiban telelnek Romániában. Legnagyobb ismert téli állománya 13 példány az Aggteleki-karszton, a Béke-barlangból ismeretes. A megtermékenyítés csak tavasszal következik be, addig a nőstényben tárolódik a spermium. Ennek következtében a vemhesség ideje 50-60 napnak tekinthető. Egyetlen utódukat június végén hozzák a világra, melyet a nőstény 6-7 hétig szoptat. A kölykök augusztusra elérik a kifejlett testméretet és röpképessé válnak. E hónaptól a kolóniák felbomlanak, az állatok a párzóhelyre húzódnak. A faj besötétedéskor indul táplálkozni erdőkben, erdőszegélyeken, fás vegetációval kísért vízfolyások mentén. Legnagyobb arányban pókokat, légyféléket, egyéb kétszárnyúak mellett éjjeli lepkéket, hernyókat is fogyaszt. Hangjában legerősebb impulzusok 51-54 kHz-es tartományban vannak. Eddig ismert legmagasabb kort elért egyed 22 évet élt.

Elterjedés:

Európai elterjedése: A faj a Pireneusi-felszigettől keleten a Kaukázusig, valamint a Mediterráneumtól észak felé Belgiumig, Dél-Lengyelországig fordul elő a faj.

Magyarországi elterjedése: A Dunántúlon szórványosan fordul elő. Legerősebb állományai pedig az Északi - középhegységben, valamint az Alföld peremterületein találhatóak meg. Elsősorban középhegységeink, valamint az Alföld peremterületein lévő települések épületeinek padlásán jönnek létre kolóniái.

Természetvédelmi helyzet:

A 20. század közepéig jelentős szaporodó állományai éltek barlangokban, melyek egyrészt az emberi élőhely-átalapítás, zavarás miatt felszámolódtak. Épületpadlásokon megtalálható nagy egyedszámú kölykezőkolóniái ezen búvóhelyek felújítása során alkalmatlanná váltak az állatok számára. Nagyon kedvezőtlen számára az épületkivilágítás, mely az éjszakai aktivitást előnytelenül befolyásolja, súlyos következményeket eredményezve utódnevelésre, valamint a kölyök fejlődésére nézve. Emellett pedig veszélyeztető tényezőnek számít a gyöngybaglyok, nyest rendszeres denevérzsákmányolása. Barlangokban telelő állatokat az oda bejáró nyest, róka, vadmacska alkalmilag pusztíthatja.

Védettség:

Az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj. Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) II. és IV. mellékletében szerepel. Valamint a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 2. A) mellékletében. A Berni Egyezmény II. függelékének hatálya alá tartozik. Az IUCN Vörös Listáján „nem veszélyeztetett (LC) ” fajként szerepel. A csonkafülű denevér a Bonni Egyezmény (CMS) II. függeléke alá sorolható fajok közé tartozik. A fajra az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás (EUROBATS) vonatkozik. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

BIHARI ZOLTÁN –BOLDOGH SÁNDOR (2007): Hegyesorrú denevér Myotis oxinathus Monticelli (GEOFFROY, 1806). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 117-118.o.

ESTÓK PÉTER –GÖRFÖL TAMÁS (2014): Csonkafülű denevér Myotis emarginatus (GEOFFROY, 1806). In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 672-674. o.

http://www.hunbat.hu/html/deneverekrol_link/deneverek_rendszertana_link/europai_deneverfajok/csonkafulu.htm

http://deneverek.adatbank.transindex.ro/?faj=12

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1975

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1975#images-1