Böjti réce

Általános leírás, életmód:

A lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Testhossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 60–65 centiméter, testtömege 250–450 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Nagysága alapján a vadászok az ún. „apróréce” kategóriába sorolják a csörgő récével egyetemben. A nászruhás böjti réce gácsér legfontosabb bélyege a sötétbarna fejen a szemtől a tarkóig húzódó széles fehér szemsáv. A nyak és a begytollak színe hasonló a fejéhez, de világos szegélyük miatt foltosnak tűnnek. A has világos, fehéres tollai feketével szegettek. A kézevezőtollak gerince mindig fehér. A szárnytükre türkizzöld, alul vékonyabb, felül vastagabb fehér szegéllyel. A test hátsó felének mintázata hasonlatos a mell mintázatához. Csőre szürkésfekete, lába barnásfekete, szeme barna. A tojó, és nyáron a hím is világosbarnán foltozott. A szárnytükör a tojónál szürkésbarna, mindkét oldalon fehér szegéllyel, míg a gácsérnál a szárny szürke színe nyáron is megfigyelhető. Vízirovarokat, vízinövényeket és magokat eszik. A böjti réce költési ideje április végétől kezdődik. Fészkét talajra építi, melyet növényi anyagokkal és tollal bélel ki. Fészekalja 8–11 tojásból áll, melyen 21–23 napig költ. A fiókák fészekhagyók és 6 hetes korukra lesznek önállóak.

Elterjedés:

Palearktikus elterjedésű, monotipikus faj. Areája É-on nem terjed a 64. szélességi kör fölé, azaz nem lépi át a 16°C-os júliusi izotermát. D-i elterjedési határa a 28°C-os júliusi izotermával adható meg, ami a 44–46. északi szélességi körök között húzódik. A böjti réce Európában, Ázsiában fészkel, télen Afrikába vonul.

Európai elterjedés:

Legnagyobb állománysűrűsége az európai lomb- és elegyes erdők, de mindenekelőtt az ázsiai erdőssztyepp és sztyepp régióban van. DNy-Angliát, Ny-, illetve Közép-Európát körbezárva, D-Skandinávián át, Oroszország középső részeit is magában foglalva a Csendes-óceánig húzódik fészkelőterülete. Hiányzik az Ibériai- és az Appenin-félszigetekről, valamint Görögország középső és déli részeiből.

Magyarországi elterjedés:

A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Szikes tavak mellett található meg. Hazai fészkelő állománya 1200–1500 párra tehető. Gyakoriságát tekintve a harmadik leggyakoribb fészkelő fajunk (a tőkés réce és a barátréce után).

Természetvédelmi helyzet:

Sebezhető (V) faj, amit nagy állománycsökkenése is mutat. Európai védelmi helyzetét tekintve SPEC 3 besorolású faj, azaz állományának csak kisebbik része él Európában, de az sebezhető (V) státusú. A böjti réce egyik olyan fajunk, amely érzékenyen reagál a klímaváltozásokra, ezért állományingadozását vagy csökkenését a szárazodásra is visszavezethetjük. E kedvezőtlen folyamatokért ezen kívül általánosságban az élőhelyek romlása vagy eltűnése – vonatkozik mindez a telelőterületekre is – a turizmus, a horgászat, a mezőgazdaság (legeltetés, kaszálás) intenzitásának fokozódása és a magas vadászati nyomás a felelős.

Védettség:

Magyarországon fokozottan védett. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő fajunkról lévén szó, mindenekelőtt a fészkelésre alkalmas vizes élőhelyek extenzív módon való fenntartását, védelmét és fejlesztését kell szorgalmazni. A magyarországi Ramsari területek minden fontosabb élőhelyének védelmét biztosítják. Meg kell akadályozni a vadászati túlhasznosítást (Franciaország, Oroszország). A hazai vadászat során személyenkénti és napi teríték-korlátozás védi. Vadgazdálkodási értéke 10 000 Ft.

Irodalomjegyzék:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-anaque

https://www.tiszatoelovilaga.hu/bojti-rece/

https://termeszetbolond.hu/Magyarorszag-allatvilaga/Madarak/Boejti-rece

https://www.europamadarai.hu/bojti-rece/

https://www.mynest.hu/madarak/bojti-rece/

Fényképek:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1397#images-1