Barna rétihéja

Általános leírás, életmód:

A madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm.

Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú.

A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák.

A hímet és a nőstényt egyaránt repülés közben úgy lehet felismerni, hogy enyhe V alakban tartja a szárnyát. Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez.

Főleg kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, hüllőkkel táplálkozik.

Hazánkban rendszeres fészkelő. Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 31-32 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.

Elterjedés:

Eurázsiában és Afrika északi részén költ. Hozzá nagyon hasonló fajok élnek szinte az egész Óvilágban. Síkvidéki mocsarakban, nádasokban szinte mindenhol költ. Ezek hiányában ritkán mezőgazdasági területeken, száraz gyepeken is megtelepszik.

Európai elterjedés: A törzsalak, a C. ae. aeruginosus európai költőterülete Skandinávia és Finnország D-i területeitől a Földközi-tenger partjáig, Ny-on Franciaországtól K-en az Urálig (majd a Jenyiszejig) terjed. A Brit-szigetek nagy részéről és Izlandról hiányzik. Európai költőállománya 93–140 ezer pár. Legnagyobb számban Kelet- és Közép-Európában költ, a lengyel, ukrán és orosz állományt együttesen 35–83 ezer párra becsülik.

Magyarországon márciustól októberig tartózkodik, de át is telelhet. Nyílt, vizes területek fészkelő madara, az erdős területeket, hegyvidékeket kerüli. A Dunántúlon jellemzően a sík vidéki folyók, tavak mentén kialakuló sűrű, parti menti vízinövényzetben telepszik meg (pl. Kisalföld, Fertő, Kis-Balaton, Balaton, Velencei-tó, Mezőföld, Dráva-mellék). Gyakori az Alföld Dunától keletre eső vizes élőhelyein is (Duna–Tisza köze, Tiszántúl, Tisza-tó, hortobágyi halastavak, Biharugra környéki halastavak). A Natura 2000 élőhelyek közül a pannon szikesek, a kékperjés láprétek, valamint a mészkedvelő üde láp- és sásrétek tartoznak fészkelőhelyei közé.

Természetvédelmi helyzet:

Napjainkban az optimális fészkelőhelyek megszűnése jelenti a faj számára a legnagyobb veszélyt. A kisebb víztestek (csatornák, kubikgödrök) parti vegetációjának elpusztítása (pl. beszántása, szárzúzózása) eltűnését eredményezi, amennyiben a térségben nem található más, fészkelésre alkalmas vegetációval rendelkező vizes élőhely.

Vízborítással rendelkező nádasok, gyékényesek hiányában száraz gyepeken, intenzíven művelt mezőgazdasági területeken (gabonaföldeken) is fészkelhet, ilyenkor azonban gyakran előfordul, hogy a fészkelés – elsősorban szőrmés ragadozók predációja miatt – meghiúsul. A predátorok a nádasokban fészkelő állományoknál is fontos veszélyforrást jelentenek, elsősorban a kotlási időszak alatt. Amikor a tojó elhagyja a fészkét, hogy a hímtől átvegye a számára hozott zsákmányt, azt általában a parton fogyasztja el. Ezalatt a szárnyas predátorok, elsősorban a dolmányos varjú (Corvus corone cornix) a fészekből elrabolhatnak egy-egy tojást (ilyen módon néhány nap alatt a teljes fészekaljat képesek elhordani).

Az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken fészkelő pároknál különböző típusú zavarások miatt is meghiúsulhat a költés.

Védettség:

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még, mint nem fenyegetett.

Európában biztos állományú fajnak számít.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Az optimális fészkelőhelyek megóvása, illetve a vizes élőhelyek rekonstrukciója biztosítja jelenlegi kedvező állománynagyságának fennmaradását. Azokon a területeken, ahol a vadászati jogot a nemzeti park igazgatóság gyakorolja, nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a vadászható szőrmés és szárnyas predátorok lőfegyverrel és/vagy az engedélyezett csapdázási módszerekkel történő gyérítésére. A bérhasznosításba adott védett területeken akár szerződésben is rögzíteni kell a csatornapartokon, kubikgödröknél a parti növényzet megóvását, illetve a körültekintően végzendő vízszivattyúzást.

Irodalomjegyzék:

http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=128

https://www.tiszatoelovilaga.hu/barna-retiheja/

https://termeszetbolond.hu/hun/Magyarorszag-allatvilaga/Madarak/Barna-retiheja

Fotók:

Forrás:

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1414#images-1