Barna hosszúfülű denevér

Általános leírás, életmód:

Közepes termetű, jellegzetes megjelenésű faj, melynek testhossza 4,2-5,3, alkarhossza 3,7-4,2 cm, testtömege 5-11 g. Csak rokonával, a szürke hosszúfülű-denevérrel téveszthető össze. Hatalmas füleit, melyek közel akkorák, mint a teste, a fejtetőn kis bőrlebeny köt össze. Fülfedőjének szélessége kisebb 5,5 mm-nél. Arcorra finom, valamint kissé mirigyes. A faj bundájának színe a háton, valamint toroktájékon vörösesbarna, míg a hasi oldalon szürkés színű. A fül és a vitorlák pedig világosak és vékonyak. A hüvelykujj hossza hosszabb 6 mm-nél, a hüvelykujj karma pedig 2 mm-nél. A karom vékony, erősen görbült. Erdőlakó denevérfaj. Bükkösökben is előfordul, de a középhegységi tölgyeseket, gyertyános tölgyeseket kedveli. Hazánkban főként hegyvidéken él. Néhányszor észlelték síkvidéken. Alföldi területeken az erdei denevéreket kevéssé vizsgálták, a néhány előfordulási adata idősebb erdőkből való. Nyáron főként faodvakban található meg, ritkán erdőkben lévő épületek padlásán is előfordul és elfoglalhat énekesmadarak, valamint denevérek számára kihelyezett mesterséges odvakat is. Mivel a faj hidegre nem érzékeny, télen a többség faodvakban telel át. Kisebb részük felhagyott bányavágatokba, barlangokba vonul el. A barna hosszúfülű-denevér téli álma október-novembertől egészen március-áprilisig tart. A faj, a szürke hosszúfülű-denevérhez hasonlóan, telelés közben a szárnya alá hajtja igen hosszú fülét. Csak a fülfedője áll ki. Nászidőszak téli álommal megszakítva késő nyártól, következő év tavaszáig tart. Egy szülőkolóniát 10-50 (100) nőstény alkot. A petesejt csak a téli álom után termékenyül meg. A nőstények júniusban hozzák világra egy, ritkán két utódukat, melyek 6 hét múlva válnak önállóvá. A faj röpte lassú, fordulékony. Puhán repül, az egy helyben történő lebegésre is képes. Inkább teljes sötétségben, napnyugta után indul táplálkozni. Zsákmányát – lepkéket, fülbemászókat, kétszárnyúakat - az erdő belsejében, alacsonyan szállva, sokszor közvetlenül a bokrokról, fákról vadássza le. Előszeretettel vadászik erdei tavaknál, hegyvidéki patakokat kísérő égeresek mentén. Míg a kisebb rovarokat repülést közben, addig a nagyobb méretű táplálékokat meghatározott táplálkozóhelyeken fogyasztja el. Helyhű faj. Csupán kis távolságra vonul el élőhelyétől, búvóhelyétől Európában legnagyobb ismert vonulási távolság 90 km volt. Egyedi átlagosan 4 évig élnek. Eddig ismert leghosszabb életkor 22 év volt.

Elterjedés:

Palearktikus faj. Európán át a Brit-szigetektől Japánig előfordul. Ázsiában elszigetelt populációi Kínában, Szibériában, Mongóliában és Észak-Afrikában is megtalálható. A faj Európában északon a 64. szélességi körig, főként Közép-és Észak Európában található meg, és délen egészen Olaszországig, Portugáliáig, Görögországig előfordul. Hazánkban csupán néhányszor észlelték síkvidéken. Alföldi előfordulási adatai idősebb erdőkből való. Hazánkban főként hegyvidéken él.

Természetvédelmi helyzet:

Populációit leginkább fakitermelés veszélyezteti. Érzékenyen érinti élőhelyének megváltozása. Barlangokban telelő egyedeit a barlanglátogatók zavarhatják. Alkalmanként valószínűleg a macskabaglyok vadásznak rájuk.

Védettség:

Hazánkban 1901 óta védett. Természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Az EU által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) IV. mellékletében szerepel.

Irodalomjegyzék:

ESTÓK PÉTER (2007): Barna hosszúfülű-denevér Plecotus auritus (LINNAEUS, 1758). In UJHELYI P. (szerk.) Kossuth Kiadó, Budapest: 99-100.o.

http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/hegyesorru-denever-

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=1742

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)