Barna ásóbéka

Általános leírás, életmód:

A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) zömök testalkatú békafaj, rövid, erős végtagokkal. Fejük meglehetősen széles, fejtetejük kidomborodó, dobhártyájuk és fültőmirigyük pedig hiányzik.

Szemei nagyok, szivárványhártyájuk rendszerint aranysárga vagy bronzvörös, pupilláik függőlegesen hasítottak.

Mellső végtagjaikon az ujjak szabadok, míg a hátsó lábujjak közt jól fejlett úszóhártya feszül, illetve a hátsó végtagok lábközépcsontjainak tájékán nagy, félhold alakú sarokgumó található, amellyel könnyen föld alá áshatják magukat.

Bőrük általában sima, legfeljebb elszórtan néhány szemölcs található rajta. A hímek sárgás-, a nőstények pedig szürkésbarna alapszínűek, amelyet szabálytalanul elhelyezkedő nagy sötét- vagy olívbarna foltok, és apró vörös pontok díszítenek. Hasuk szürkésfehér, olykor márványos, foltos rajzolattal.

Az ebihalak nagyobbra nőnek más fajok lárváinál, meghaladhatják akár a 8-10 centiméteres hosszúságot is. Színük rendszerint szürkés vagy barnás, hasoldaluk világosabb. Farokvégük kihegyezett. Az átalakult kisbékák kezdetben sötét színezetűek, alig különböztethetőek meg egymástól, és csak fokozatosan alakul ki egyedi mintázottságuk.

A barna ásóbéka viszonylag korán, már március végén-április legelején megkezdi nászidőszakát, ami akár júniusig is elhúzódhat. Leginkább ebben az időszakban keresik fel a különböző állóvizeket, előnybe részesítve a gazdag vízinövényzetű víztereket. A hímek nem rendelkeznek hanghólyaggal, így víz alatt hallatott viszonylag halk hanggal csalogatják párzásra a nőstényeket. A párosodást megelőzően a hím a hátsó lába előtt átkarolja a nőstényt, majd csak a peték lerakását és megtermékenyítését követően válnak szét a párok. Gyakran egy-egy nőstény köré több hím is odagyűlik. Petéik 3-4 mm átmérőjűek, amelyeket a nőstények hosszú zsinórokban, több sorban vízinövényekre tekerve raknak le. Egy-egy petezsinórban akár 3500 pete is lehet. A petékből 5-11 nap elteltével kelnek ki az ebihalak, amelyek további 56-110 nap alatt alakulnak át teljesen kifejlett békává. Ivarérettségüket kétéves korukban érik el.

A barna ásóbéka kifejezetten rejtőzködő életmódú. A szaporodási időszakot kivéve, illetve néhány párás, csapadékos napot leszámítva, elsősorban éjjel aktív. Napközben főként a saját maga által ásott földalatti lyukakban tartózkodik, de alkalmanként elhagyott üregekben, kövek alatt is meghúzódhat. Veszélyhelyzetben testüket felfújva, ijesztő hangot hallatva próbálják elijeszteni támadójukat, illetve bőrükön át fokhagymaszagú, kellemetlen váladékot bocsátanak ki.

Az ebihalak algákat, növényi törmeléket fogyasztanak, míg a kifejlett egyedek táplálékát különböző állati eredetű anyagok (planktonikus rákok, puhatestűek, rovarok) alkotják.

Szeptember-október környékén húzódnak el a fagyok elől. Ilyenkor akár 2 méteres mélységbe is beáshatják magukat, esetleg rágcsálók elhagyott üregeiben vészelik át a telet. A kedvezőtlen körülmények következtében át nem alakult ebihalak a vízben telelnek át, majd tavasszal tovább növekednek, és csak ezután következik be a metamorfózis.

Elterjedés:

A barna ásóbéka Európában és Nyugat-Ázsiában szinte mindenütt előfordul. Európában gyakorlatilag az Atlanti-óceán partvidékétől egészen az Urálig megtalálható, de Skandináviából, az Ibériai-félszigetről, az Appenin- és a Britt-szigetekről, valamint a Balkáni-félsziget déli részéről hiányzik.

Magyarországon általánosan elterjedt. Elsősorban síkvidéki területeken jellemző, de néhány száz méteres magasságig domb- és hegyvidéki területeinken is megtalálható.

Rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő, de leginkább a nyílt, laza talajú (homokos, löszös) területeket kedveli. Kerüli a sziklás vagy nagyon kötött talajú élőhelyeket. Az állóvizeket többnyire csak szaporodáskor keresi fel.

Természetvédelmi helyzet:

A barna ásóbéka igen érzékenyen reagál a víz minőségének megváltozására, illetve a talaj minőségére. A faj állományaira a legjelentősebb veszélyeztető tényező élőhelyeinek átalakulása, megszűnése, valamint egyéb antropogén hatások erősödése is komoly gondolt jelent.

Számos esetben esnek gázolás vagy háziállatok predációjának áldozatává is.

Védettség:

Az Európai Unió által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj.

A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel, az IUCN a legkevésbé aggasztó helyzetű, „nem fenyegetett” besorolást adta a fajnak.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Irodalomjegyzék:

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország kétéltűi és hüllői: Barna ásóbéka http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/barna-asobeka; Letöltés dátuma: 2017-02-28

http://www.greenmania.eu/knowledge-base/endangeredspecies/barna-asobeka-pelobates-fuscus_1/ (az oldal nem található)

Fényképek:

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/1327_1376297760.jpg