Bánáti csiga

Általános leírás, életmód:

A bánáti csiga (Chilostoma banatica) háza nem olyan gömbölyded alakú, mint az éti csigáé, hanem kissé laposabb, és házának kezdeti kanyarulatai élesen tarajosak, mely a ház növekedésével fokozatosan tompul. Háza viszonylag nagy, lencse alakú, barna szalaggal díszített, sárágás- vagy zöldesbarna színű, kanyarulatainak száma általában 5,5-6. Héjának fontosabb jellemzőit rendszerint biotikus és abiotikus hatások közösen határozzák meg, melyről jelenlegi ismereteink bővítése további kutatások és monitorozások témája lehet. A körülbelül 2,5 cm hosszú teste karcsú, finoman szemcsés, hátoldala középen sárgás sávval megszakított szürkésbarna. Feje és szemtartói sötétebbek, talpa sárgásszürke, fehéres-szürke köpenyén márványszerűen fekete foltok találhatóak.

Más csigafajokat megelőzve már kora tavasszal, március elején aktívvá válik, viszont mivel inkább a hűvösebb klímát kedveli, így a nyári melegben nem nagyon mutatkozik. A melegebb időszakokat valószínűleg avarba, ágkupacok, esetleg nagyobb fatörzsek leváló kérge alá húzódva vészeli át. Télen, a fagyos idők beálltával ismét elbújik és a hideg időszakot egy számára alkalmas telelőhelyen tölti.

Növényevő.

Elterjedés, élőhely:

A Kárpát-medence délkeleti részén elterülő Bánát bennszülött (endemikus), fosszilis előfordulási adatai alapján szűkülő elterjedéssel bíró faja. Neve is a térségből való eredetére utal. Az Északi-Kárpátok kerületének kivételével a Carpathicum faunatartományának jellemző képviselője, de ettől a területtől eltérő helyeken, izolálódott előfordulásáról is van néhány, többé-kevésbé biztosnak, illetve bizonytalannak tartott adata.

Hazai előfordulása ismereteink szerint a Felső-Tisza vidékére, a Körösök vízgyűjtőjére és a Maros magyarországi szakaszára korlátozódik, Erdélyből a patakok, folyók mentén juthatott el hazánkba.

Kifejezetten erdei faj. A hegyvidéki patakokat kísérő égeresekben, füzesekben jellemző, de a fenyő kivételével szinte minden fafajú erdőben megtalálható. Az alföldi populációi elsősorban a puhafás ligeteket, füzeseket részesítik előnyben. Kedveli a nedves, mohás, vastag, bomlástermékekben gazdag avarréteget.

Természetvédelmi helyzet:

Erősen nedvességfüggő, ezért a hullámtéri puhafás ligeterdők, az ártéri holtágak és az ártéri kiöntések kiszáradásához vezető vízgazdálkodási beavatkozások, illetve az erdők lombozatának nyitottsága, a faállomány véghasználata is gondot jelenthet. Ugyanilyen problémákhoz vezethet egy rovarinvázió okozta lombtalanodás az erdő alsó vagy felső szintjeiben. További veszélyeztető tényező a fajra nézve a túlzott sűrűségű vadállomány által okozott taposás is.

Védettség:

Az Európai Unió által 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) II. melléklete alapján Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.

Irodalomjegyzék:

DR. DOMOKOS TAMÁS (2004): KvVM Természetvédelmi Hivatal – FAJMEGŐRZÉSI TERVEK: Bánáti csiga (Chilostoma banatica); Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest

DOMOKOS TAMÁS (2014): Bánáti csiga Chilostoma banaticum Rossmässler, 1838. in HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 167-168. o.

http://ecology.science.unideb.hu/files/06-Talajfauna3.pdf (az oldal nem található)

http://kmnp.hu/index.php?pg=news_179_3082

http://www.kmnp.hu/index.php?pg=news_179_3264

Fényképek: (Feltöltés folyamatban. )