Babérfűz

Általános leírás, életmód:

A babérfűz (Salix pentandra) cserje vagy kisebb fa termetű (legfeljebb 12 m magas), ritka fűzfaj. Termete, levélalakja változatos lehet. Kérge szürkés, vesszői és hasonlóan rügyei is kopaszak, fényesek.

Levelei jellegzetesen bőrneműen fényesek (emlékeztetnek a babérlevélre, innen a magyar neve), levélszéle jellegzetesen mirigyes. Ősszel levelei sárgára színeződnek, fakulva és fonnyadva is megőrzik fényes felszínüket, és többnyire keserűmandula illatúak.

Kétlaki (tehát az egyedek termős vagy porzós virágzatot hoznak) növényfaj, de előfordulhatnak egylaki példányok is. Méretes, akár 5 cm-t is meghaladó barkáit (a többi fűztől eltérően) már teljes kilombosodás után, május legvégén vagy június-júliusban hozza és a termős barkából kialakuló összetett termések gyakran egészen következő tavaszig az ágakon maradnak. A félig kinyílt tokokból kibomló szőrüstök vattapamacshoz hasonló, erről a termésről a babérfűz cserjék vagy fák lombhullás után is messziről felismerhetőek. Termése toktermés.

A többi fűfajhoz hasonlóan előfordulhat kereszteződése egyéb rokon füzekkel, így több hibridjét is leírták más fűzfajokkal.

Elterjedés:

Hazánkban hidegidőszaki maradványnak (reliktumnak) tekinthető, boreális elterjedésű faj.

Hazánkban biztosan már csak az Észak-Alföldön, a Bereg-Szatmári-sík és a Nyírség néhány pontján él (ezek mind a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén találhatóak), korábbi adatai viszont voltak az Északi-Középhegységből, a Hanságból és a Tapolcai-medencéből is.

Hűvös, üde, tőzegesedő, többnyire savanyú talajú, de benapozott élőhelyet igényel, jellemzően lápokon, láposodott élőhelyeken terem. Jellegzetes élőhelyei a fűz- és nyírlápok (a babérfüzes-nyírláp társulás névadó faja), égerlápok, tőzegmohás lápok és ezek környéke. Zárt erdőből fokozatosan eltűnik.

Természetvédelmi helyzet:

Hidegidőszaki reliktumként, hűvösebb, üdébb termőhelyet kedvelő fajként a térségi szárazodás és a klímaváltozás is érzékenyen érinti. Lápos élőhelyei egyébként is erősen veszélyeztetettek, eltűnőben vannak, így hazánkban ennek a fajnak a fennmaradása is veszélyeztetett. A természetes szukcessziós változások (láprétek, fűzlápok beerdősödése, láperdők záródása) révén is visszaszorulhat egyes termőhelyein, ugyanakkor „ex situ” vegetatív szaporítása jó eredménnyel járhat.

Védettség:

A hazai Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett, a Vörös Lista szerint súlyosan veszélyeztetett.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Irodalomjegyzék:

GENCSI Z. (2012): Babérfűz Salix pentandra L. In: BARTHA D. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 97-101.

BARTHA D. – KIRÁLY G. – SCHMIDT D. – TIBORCZ V. – BARINA Z. – CSIKY J. – JAKAB G. – LESKU B. – SCHMOTZER A. – VIDÉKI R. – VOJTKÓ A. & ZÓLYOMI SZ. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza – Distribution atlas of vascular plants of Hungary – Nyugat Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungary Press, Sopron, 329 pp.

Fényképek:

Forrás:

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/vedett_fajok_images/527_1376646632.jpg