Árnyéki sás
Általános leírás, életmód:
Az árnyéki sás a sásfélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.
15-45 cm magas, sűrűn gyepes faj.
Évelő.
A tőlevélhüvelyek barnás üstökre foszlók.
2-3,5 mm széles levelei, a szárnál előbb rövidebbek, felállók, utóbb ± hosszabbak, valamint enyhén bókolók. Az alsó murvalevél (1 cm-ig) hüvelyes, serte- vagy levélszerű.
2-3 cm hosszú virágzata van. Porzós füzérke rendesen 1, mely 0,5–1,5 cm-es. A 0,5–1,2 cm hosszú termős füzérkék – (1–) 2 (–4) – rendesen laza virágúak, ülők vagy max. 1 cm-es kocsányúak. A pelyva, mely lekerekedő vagy hegyes csúcsú, rendszerint szálkahegyű, széles tojásdad-lándzsás, rozsda- vagy narancsbarna, zöld hátterű. A tömlő, mely a pelyvánál ± hosszabb, 2,5–3 (–4) mm-es, ritkásan tüskeszőrös (néha kopaszodó), fehéres- vagy sárgászöld, finoman eres. A tövén fokozatosan ék alakú nyakba keskenyedő, a csúcsán hirtelen nyúlánk, valamint barna csőrbe szűkülő. A csőr éle szőrös, a csúcsa pedig két rövid fogú.
Virágzása április – május / VI – VII eleje / tehető.
Mészkerülő faj.
Árnyas, üde erdőkben (láperdők, mészkerülő erdők, éger és kőris ligeterdők, cseres- és gyertyános-tölgyesek), valamint fenyéreken, lápréteken él. Nyíltabb üde és mészkerülő erdők, nedves rétek. Éger- és kőrisligetek.
A tavaszi sásnak (Carex caryophyllea) tarackoló, mely hasonló, töve csak ± rostos, tömlője piros és bibircses. A dunántúli sás (Carex fritschii) alsó murvalevelének csak nagyon rövid hüvelye lehet.
Elterjedés:
Közép-európai flóraelem. Hetés, Belső-Somogy, Külső-Somogy, Villányi-hegység, Mezőföld, Duna-Tisza köze, Zemplén, Bükk, Bakony, Bakonyalja, Kőszeg, Vasi-dombvidék, Vend-vidék, Őrség.
Természetvédelmi helyzet:
Veszélyeztetettsége: V:5; H:2
Védettség:
Védett. Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.
Irodalomjegyzék:
Szollát György, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=220
Fényképek:
Forrás:
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=220#images-1