Agár kosbor

Általános leírás, életmód:

Az agár kosbor, vagy agár sisakoskosbor a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó növényfaj. A kosbor-fajoknak virágzó állapotban két gumója (ikergumója) van. Azon gumó, amelyik a csúcsán a földfeletti szárat viseli, az az idősebbik, az u. n. anyagumó. Belsejéből a tartaléktáplálék már a földfeletti szárba vándorolt. Ennek következtében az anyagumó fonnyadt, ráncos és megbarnult. A mellette levő fiatalabb gumó a leánygumó. Rügyéből fejlődik a következő évi szár. A leánygumó duzzadt, fehér és sima. A faj gumói épek, gömbölydedek. A növény szára 8-20 cm magas, kevéslevelű. Aljából egy csomó fehérfonalas járulékos gyökér ered. Levelei részben tőállók, részben pedig szárölelők. Lándzsásak vagy keskenyek, visszás tojásdadok. Tőlevelei 2,5–12 cm hosszúak, és kb. a közepükön a legszélesebbek (0,5–2 cm). Virágzata laza. Virágzatát 5–25, általában lazán álló, kb. 1,5 cm-es virág alkotja. Murvái többé-kevésbé olyan hosszúak, mint a magház, valamint bíborszínűek. Virágai sötét vagy világosabb bíborszínűek, zöld erezettel, ritkábban pedig rózsaszínűek vagy fehérek. A virág lepellevelei az ajak kivételével rövidek, tompa sisakformára összeborulók. Mézajka szélesebb, mint amilyen hosszú. Háromkaréjú bíbor ibolyaszínű, sötétebb pettyekkel. A középső karéj erősen kicsípett. A sarkantyú hengeres, valamint kissé felfelé kunkorodó. Porzói a bibeszállal összenőttek. Magháza tompán háromszögletű, haterű. Csavarodott úgy, hogy a többi virágrészek megfordítottak, azaz a bimbóban alul levő részek a virágzáskor fent vannak és fordítva. A virág ált. bíboros, ritkán rózsaszínű, vagy pedig fehér.  A faj termése 3 kapoccsal nyíló tok. Sok, igen apró és könnyű mag fejlődik benne. Virágzása április-májusra tehető. A talaj mésztartalmára nézve közömbös faj. Legelőkön, pusztafüves lejtőkön, cserjésekben, kaszálókon, hegyi, homoki, láp- és ritkábban mocsárréteken, szikes- és homokpusztákon, erdeifenyvesekben, cseres-tölgyeseben, gesztenyésekben él. Hegyi, homoki és láprétek, félszáraz gyepek, cserjések. Az agárkosbort a sisakot alkotó, csíkozott, tompás csúcsú lepellevek jól elkülönítik a hozzá kissé hasonló rokon fajoktól.

Elterjedés:

Élőhelye Hortobágy, Nyírség, Taktaköz, Bereg-szatmári-sík, Tiszántúl, Szentendrei.sziget, Pesti-sík, Duna-Tisza köze, Északi-középhegység, Visegrádi-hegység, Pilis, Tétényi-sík, Gerecse, Vértes, Vértesalja, Bakony, Bakonyalja, Balaton-felvidék, Mecsek, Villányi-hegység, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Vend-vidék, Vasi-dombvidék, Zalai-dombvidék, Belső-Somogy, Zselic, Völgység, Kis-Alföld, Szigetköz, Dráva-sík, Mezőföld.

Természetvédelmi helyzet:

Veszélyeztetettsége: V:5, H:1, Cit.,

Védettség:

Védett. Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

Virók Viktor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

Molnár V. Attila, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.

https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=441

http://www.terra.hu/haznov/htm/Orchis.morio.html

Fényképek: (Feltöltés folyamatban.)