A debreceni Kamarás-halom kezelése a MATE kutatóival

Kollégánk tavasszal a Debrecen környéki területbejárása során egy ismeretlen mérő eszközt talált a Kamarás-halom nevű kunhalmon.

Hamar kiderült, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyik kutatásához használt időjárási adatokat rögzítő eszközről van szó.

Kollégánk felvette a kapcsolatot Csergő Anna Mária egyetemi docenssel, aki az e területen (valamint további 14 helyszínen) kijelölt ligeti zsálya (Salvia nemorosa) populáció vizsgálatának vezetője.

A felmérés célja a szigetszerű élőhelyeken előforduló életközösségek elszigeteltségből adódó változásainak felkutatása, valamint az ezekre ható tényezők vizsgálata. Ehhez a témavezető és kutató társai / hallgatói a ligeti zsályát választották mint indikátor faj.

Mivel a felmérés, Igazgatóságunk és a természetvédelem közös célja a kunhalmok kezelése, ezért 2024.06.14-én egy közös élőhelykezelést végeztek kollégáink a kutatókkal.

A Debrecentől dél-nyugatra található kunhalom az Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll. Az élőhelykezeléshez a természetvédelmi hatóságtól megkértük a kaszálási engedélyt.

Három természetvédelmi őr kollégánk a Hajdúság-Dél-Nyírség Tájegységből (Kovács Zoltán, Szél László és Utassy Bence)  lekaszálták a gyom és inváziós növényzet nagy részét. Az őrök a MATE munkatársa (Csergő Anna Mária) és hallgatói (Árnyos Nóra, Szász Vivien és Santiago Ordonez) segítségével az így keletkezett biomasszát eltávolították a halomról. A ligeti zsályás, jobb állapotú gyeprészeket nem érintette a kezelés. A nap további részében a kutatók az itt fellelhető zsályákon végeztek el méréseket, gyűjtöttek magokat stb... amik a felméréshez szükségesek.

A hallgatók az akció keretén belül beleláthattak az aktív természetvédelembe, valamint kollégáink előadásokat tartottak a helyszínen a hasonló akciók fontosságról és céljairól.

A természetvédelmi őröknek a jövőben rendszeresen el kell végezni a különféle élőhelykezeléseket ezen a Kamarás-halmon, hogy elősegítsék a kunhalmokra jellemző növény és állatvilág helyreállását / visszatérését.

Az erősen degradált felszíneken a tájra jellemző magkeverékkel felülvetik a halmot, melyet az Igazgatóságunk a törzsterületein gyűjtött, valamint elősegítik a jellemző növényzet megerősödését.

Képes beszámolónk: 
 

Írta és a képeket készítette: 
Utassy Bence 
Természetvédelmi Őrszolgálat