Terítéken a túzok

Mint arról több hírcsatorna is beszámolt, nem zárult jól a túzok éve (2014) a túzokok számára.

2014. december 30-án indult vizsgálat túzoklelövés ügyében. Az eddigi ismeretek alapján 3 nappal korábban Zsáka külterületén, társasvadászat során az elkövető sörétes fegyverével ejtette el a túzokot.

A hírforrások fiatal kakast említenek. A képeket alaposabban megvizsgálva minden látható faji bélyeg (fejformája, fej – csőr mérete és egymáshoz viszonyított aránya, nyak színezete, evezőtollak és szárnyfedők mintázata) alapján egy kifejlett túzoktyúk az áldozat és nem kakas.

Fotó: Simay Gábor

 

Miért fontos ez?

Jogilag valóban nincs különbség aközött, hogy kakas vagy tyúk a természetkárosítás „tárgya”. Természetvédemi értéke 1 000 000 forint akkor is, ha tyúk, akkor is, ha kakas. Erről a jogszabály egyértelműen rendelkezik.

Fotó: Vasas András

Amiért erről mégis csak szót kell ejteni, az a túzok biológiájával kapcsolatos összefüggésekben keresendő. Jól dokumentált, nagy mennyiségű adat feldolgozásából és elemzéséből nyert kutatásokból (például Alonso, J. C., Morales, M. B. & Alonso, J. A. (2000): Partial migration, and lek and nesting area fidelity in female Great Bustards. The Condor 102: 127–136. és Alonso, J. C., Martín, E., Alonso, J. A. & Morales, M. B. (1998): Proximate and ultimate causes of natal dispersal in the Great Bustard, Otis tarda. Behavioral Ecology 9: 243–252.) ismert tény, hogy a túzokállományok elterjedési területükön igen nagy helyhűséggel rendelkeznek, különösen igaz ez a tyúkokra. Továbbá kimutatott tény, hogy egy – egy szubpopuláció (tehát adott dürgőhely) esetén, évente csak az ivarérett kakasok mintegy harmada az eredményesen párosodó, géneket örökítő példány. A kakasok a tavaszi párosodási időszakban mutatott nászviselkedésen kívül semmilyen más módon nem vesznek részt a szaporodás eredményességének növelésében. A tyúkok azok, amelyek kiköltik az 1 – 2 (ritkán 3) tojást és nevelik a csibét, csibéket. A fiókanevelés nem csak abban merül ki, hogy védelmet nyújtanak, valamint időlegesen táplálékkal látják el a csibéket a tyúkok. Ezen túlmenően hosszú utógondozási, tanítási, ismeretátadási időszakban, mely eltart a következő fészkelési időszakig, vagy még azon túlmenően is a tyúkok látják el létfontosságú információkkal a csibéket. Ezek az információk tartalmazzák azokat az alapvető ismereteket, melyek a következő generáció számára a sikeresség – tehát a túlélés, fajfenntartás – alapjai. A kakasok értelemszerűen elengedhetetlen részei egy – egy (és minden) szubpopulációnak, mégis a tyúkok azok, akik a generációk közötti ismeretek átadásának, a fajfenntartás alapjainak sarokkövei. Ezért reprodukciós szempontból nagyobb veszteség egy tyúk elvesztése, mint egy kakasé. Ezzel senkit nem buzdítok arra, hogy túzokkakast lőjön, vagy bármilyen más módon elpusztítson.

Hosszú evolúciós lépcsősor vezetett ehhez a fajfenntartási stratégiához. Mely mindaddig eredményesen működött, amíg az intenzív agrotechnikai eszközök megjelenése, a tájátalakítás, a mezőgazdasági termelés szerkezetének változása, a humán infrastruktúra egyre nagyobb léptékű térhódításának élőhely aprózó hatása, a vadászható generalista predátorok létszámának ugrásszerű növekedése, evolúciós szempontból szinte egyszerre zúdult rá a túzokra. Ennyi és ilyen mérvű evolúciós nyomással a faj képtelen eredményesen megküzdeni. Ezek okozták a faj drasztikus állománycsökkenését, melynek következtében 1938-ban előbb csak a tyúk került törvényi védelem alá, majd 1969-től a faj teljes védelmi státuszú lett. Ez nem jelentett megoldást. A túzok létszáma továbbra is fogyott.

Mint a fentebb említett kutatásokból látható másfél – két évtizede rendelkezünk ismeretekkel a faj szaporodását, létfenntartását alapvetően meghatározó tényezőkről. Ezek ismeretéből jó néhány dolog kiviláglik, melyek a túzok és rajta keresztül a teljes földön fészkelő madárközösségek, ideértve egyes vadászható fajokat, valamint nem elhanyagolhatóan a mezei nyulat is, védelmében, állományuk megőrzésében, gyarapításában kulcsfontosságú.

A túzokra hatással lévő problémák kezelésére két és fél évtizede kiemelt figyelmet fordít a hazai természetvédelem civil szférája és a túzok elterjedési területét lefedő illetékességű nemzeti park igazgatóságok is. Mérsékelt eredményeket sikerült elérni.

Az eredmények fenntartása, sikeresebbé tétele a túzokok elterjedési területén érdekeltek mindegyike (gazdálkodók, vadászok, természetvédők) számára előnyökkel járhat.

Ennek alapja a kölcsönösség, az együttműködés, az ismeretek megosztása, gyarapítása, mely nélkül nem képzelhető el sem a túzokok létszámának növelése, sem az eredményes vadgazdálkodás (szándékosan nem vadászatot írtam), sem a túzokos területen gazdálkodók természeti értékeket kímélő, azokat is értéknek tekintő tevékenységei.

A kölcsönös előnyökkel járó együttműködés nélkül marad a jogszabály, a túlszabályozottság, a bürokrácia, a jogszabályok kerülgetése és a túzokos területeken különböző okkal, különböző szándékkal jelenlévők által egymás elkerülgetése.

Előrébb kellene lépjünk... Álljunk szóba egymással, értsük meg egymást, ne csak ilyen alkalmakkor kerüljön „terítékre” a túzok.

További szakmai kérdések esetén, hívja az alábbi telefonszámot:  +36-30-655-4528

 

Kapcsolódó cikk: Vadászat közben

                                                                                  Konyhás Sándor
                                                                               túzokvédelmi program felelős