Természetvédelem - Hírek 2021-08-11

Természeti adottságokhoz igazodó tájhasználat kialakítása

a beporzó rovarközösségek segítésével

 

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a saját használatban lévő szántóterületein 10 ha-nál nem nagyobb táblaméretek kialakítására törekszik. Ezt annak érdekében végzi, hogy különböző fajú kultúrnövények kisebb táblaméretű termesztésekor mozaikos szántóföldi környezet jöjjön létre, amely az élőlények számára is megfelelő élőhelyet, változatosságot biztosít. Továbbá törekszünk arra is, hogy a természeti adottságokhoz igazítva alakítsuk ki a szántóföldi növénytermesztést. Mit is jelent ez? 

Röviden annyit, hogy a szíkes, alacsony termőképességű és/vagy víz által jelentősen meghatározott,,belvizes”, mély fekvésű területeket kihagyjuk a szántóföldi növénytermesztésből. Mindezt tesszük azért, hogy csak olyan helyeken végezzünk kultúrnövények termesztését, ahol azt biztonsággal, kockázatmentesen meg lehet tenni. Nem kell attól félni, hogy az őszi vetésű kultúrnövényt tavaszra kiviszi a víz vagy a szíkes részek perctalajain ki sem kel az őszi vetés. Ráadásul ez természetvédelmi szempontból is kedvező. Alapvetésként megállapítható, hogy a szántó mély fekvésű részein a víz van jó helyen és a szántó van rossz helyen.  Korabeli térképek tanúskodnak arról, hogy a mély fekvésű részek szántóba vonásuk előtt gyep állapotúak voltak. Mély fekvésű adottságuk miatt a víz megjelenésével hosszabb-rövidebb időre időszakos vízállások alakulnak ki, melyek lényegében vizes élőhelyként szolgálnak. Ráadásul tavasszal a területről nem vezetjük le a vizet, tehát a vizes élőhely jelleg tovább erősíthető. A víz által jelentősen meghatározott/szikes területek szántóföldi művelésből történő kihagyása és visszagyepesedése által lényegében új gyepes állapotú, vizes élőhelyet hozunk létre. A gyepesedő területek pedig megtörik a szántóterület egyhangúságát, változatosabb élőhely szerkezetet biztosítva az itt élő természeti értékek számára. Másrészt a természeti adottságokhoz igazodó kialakítás gazdaságossági szempontból is kedvező, mivel az egyes műveléselemek optimális időben történő, megfelelő minőségű elvégzését teszi lehetővé. 

Ezen területek további sorsa a visszagyepesítés vagy visszagyepesedés. Visszagyepesítés többféleképpen történhet; őshonos növények telepítésével vagy például lucerna vetést követően, annak kiöregedésével történő visszagyepesedésével. Visszagyepesedés lehet még spontán visszagyepesedés is. 

2021. tavasszal a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nagykunság Természetvédelmi Tájegységében Püspökladány határában lévő Epres nevű területen a HNPI-nak saját használatában lévő szántóterületen kellett a művelést kialakítani. A 13,17 ha kiterjedésű területen őszi talajforgatást követően tavaszi vetésű növény vetése következett. Abban már biztosak voltunk, hogy két különböző kultúra lesz a táblában annak érdekében, hogy ne legyen az egyes kultúrnövények területe 10 ha-nál nagyobb. Márciusi területbejáráskor a szántóterület kedvezőtlen adottságú szikes, mélyebb fekvésű részein még víz állt, melyek területét felmértük. A szántón két különböző darabban, nyugat-keleti irányban egy nagyobb és egy kisebb egykori lapos részt határoltunk le. Ez meghatározta, hogy ezek a területek a szántóföldi növénytermesztésből kihagyásra kerülnek. A fennmaradó területeken pedig, két darabban továbbra is folytatható szántóföldi növénytermesztés. 

Az intenzív mezőgazdaság hatása is hozzájárul a romló környezeti feltételek kialakulásához. Ez érzékenyen érinti a természeti értékeket és folyamatokat is.  A természeti folyamatok indikátorainak tekinthetőek a beporzó rovarközösségek, melyeknek napjainkban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk. Életterük fejlesztése, azok biztosítása például méhlegelő területek létrehozásával kiemelten fontos feladat. 

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság fontosnak tartja a beporzást végző rovarközösségek védelmét, élőhelyük fejlesztését. Korábban is beépítettük méhlegelő szegélyek fenntartását a szántóföldi növénytermesztésbe.  Jelen esetben pedig a fennmaradt, szántóként továbbra is hasznosítható területeken az egyik legkiválóbb méhlegelő, a mézontófű (Phacelia tanacetifolia) kiválasztására került sor. A mézontófű a méhvirágfélék családjába tartozó növényfaj, az egyik legjobban mézelő növény, nagy méhészeti jelentőséggel bír.

A teljes szántóterület elmunkálása, talaj-előkészítés után, április elején került sor a mézontófű elvetésére. A művelésből kihagyott mély fekvésű területeken is megtörtént a talaj elmunkálása, ahol a spontán visszagyepesedési folyamatokra esett a választás a terület további sorsát illetően. Az elmunkált talaj lehetővé teszi későbbiekben a kaszálással történő hasznosítást.

 A mézontófű elvetése után vegyszerhasználat nem történt, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést, elősegítve az itt lévő élőlények életfeltételeit.

A légifotón jól láthatóan elkülönülnek a szántóföldi növénytermesztésből kimaradt és mézontófűvel bevetett területek határai. 

Reméljük, ezzel a tevékenységgel jó példát tudunk mutatni számos gazdálkodó részére. Fel tudjuk hívni a figyelmet a természeti adottságokhoz igazodó, vízmegőrző tájhasználat kialakítására, valamint a beporzó rovarközösségek élőhelyeinek védelmére,fejlesztésére.  

 

 

A felvételen jól látható a mélyebb fekvésű sötétebb hosszanti,,belvizes” sáv és a körülötte lévő szürkés-fehéres szikes rész, amelyek alacsony termőképességűek. A lila szín a mézontófű vetésterületét mutatja  (Felvételt készítette: Borza Sándor)

 



A mézontófű (Phacelia tanacetifolia) kiváló méhlegelő

 

Készítette:

Hoffmann Károly

Nyomtatás
Érdekes tartalmak
Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet