Víz: az elég még kevés

/A víz világnapja/

VÍZ=ÉLET: ma már közismert alapigazság. S mi következik ebből? Ahol víz van, élet is van, ahol nincs, élet sincsen.
A víz az élet közege: bent és kint.

A Tisza Tiszacsécsénél
/Fotó: Habarics Béla/

A sejtek anyagcsere-folyamatai odabent a vízben gazdag citoplazmában játszódnak le, és az ereinkben keringő vérnek is szintén fontos összetevője a víz. Nehéz lenne a víz összes élettani funkcióját felsorolni, de e nélkül is tudjuk, hogy testünk egészséges működése elképzelhetetlen kiegyensúlyozott folyadékháztartás nélkül. Ehhez hozzátartozik a kilégzéssel, verejtékezéssel és a salakanyagokkal eltávozó víz pótlása, kielégítő mennyiségben (optimálisan napi 8 pohárral) és minőségben.  
Nincs ez másként odakint sem, a természeti rendszerek esetében.

Csaronda patak - Csaroda
/Fotó: Habarics Béla/

Mivel a csapadék mennyisége a földrajzi elhelyezkedés és az évszakok függvényében változik, minden életközösségnek rendelkeznie kell olyan vízmegtartási trükkökkel és tárolóhelyekkel, melyek segítségével átvészelhetik a szárazabb periódusokat. Az egyik ilyen tárolóhely maga a talaj, aminek vízmegkötő képességét a humusz nagymértékben megnöveli. De a vízzel való takarékos gazdálkodásra irányuló törekvést tetten érhetjük táji léptékben is, például az ártéri rendszerek működésében.

Égerláp (Gönte)
/Fotó: Ebesfalvi Sarolta/

A tiszai Alföld természetes üzemrendje szerint a hóolvadást követő árhullámok nemcsak tápanyag-utánpótlást szállítottak a folyómenti síkságokra, hanem feltöltötték az összes kisebb-nagyobb mélyedést a felszínükön. Mindeközben megemelkedett a talajvíz szintje is, lehetővé téve mocsár- és láprétek, valamint ligeterdők kialakulását és fennmaradását. A növényzet élő és elhalt testanyaga aztán továbbfokozta az élőhely „szivacshatását”, megalapozva az adott növénytársulás – és a hozzájuk kötődő állatok – túlélését a forró nyárban.

Békaliliomos erdőrészlet (Bockerek-erdő)
/Fotó: Varjasy Katalin/

Az a szárazodási folyamat, aminek jeleit lépten-nyomon megfigyelhetjük a környezetünkben, azért jelent fokozott stresszhelyzetet az ártéri életközösségek számára, mert a folyószabályozás és a megváltozott tájhasználat követeztében már nincs lehetőség elégséges víztartalék gyűjtésére, emellett a vízbő időszakok is egyre kiszámíthatatlanabb módon követik egymást.

Tisza Tiszacsécsénél
/Fotó: Habarics Béla/

Kiemelt fontosságú tehát az ökológiai vízkészlet biztosítása részint a rendelkezésünkre álló vizek megtartásával, másrészt körültekintő vízkormányzással. Mindez annál hatékonyabb és eredményesebb, minél inkább követi az évszázadokon keresztül jól bevált természetes modellt. És ez nem csak az elérendő célállapot, de a költségek tekintetében is igaz.

Kiemelt fontosságú tehát az ökológiai vízkészlet biztosítása részint a rendelkezésünkre álló vizek megtartásával, másrészt körültekintő vízkormányzással. Mindez annál hatékonyabb és eredményesebb, minél inkább követi az évszázadokon keresztül jól bevált természetes modellt. És ez nem csak az elérendő célállapot, de a költségek tekintetében is igaz. 

Tisza Túr találkozása
/Fotó: Habarics Béla/

Készítették:

Ebesfalvi Sarolta
Barabás Ambrus