Tarlólegeltetés szarvasmarhával

Főleg az őszi vetésű gabonafélék és egyéb kultúrnövények betakarítása után jön létre a tarló, amely lényegében a learatott kultúrnövények szárának torzsáját jelenti a szántóföldön. A tarlókon a betakarítás után nem áll meg az élet. A ,,gyommentes” állapot fenntartása érdekében tarlóhántást szoktak végezni, általában erőgéphez csatolt tárcsa segítségével. Ha tarlóhántás nem történik, akkor az említett gyomokkal felfordul a tarló. Ilyen növényfajok például az apró szulák (Convolvulus arvensis, népies nevén folyófű), porcsin keserűfű (Polygonum aviculare, népies nevén porcsin) és a különböző muharfajok (Setaria spp, népies nevén mu(o)har). A tarlón felnövő ,,gyomokat” a legelő haszonállatok jól tudják hasznosítani. Ez a tarló vagy tallómező. Július hónapra már nagy melegek vannak, a legelő mező kezd ,,lesülni” vagy már a legelő egyes részeit a pásztorok lelegeltették. A tarlót július közepétől kezdve érdemes legeltetni, mivel az  jó kiegészítő legelő. Amíg a tarlót legeltetik, addig a gyep megújul. Ezt tudták régen is, ezért a tarlólegeltetés természetes volt. Tény ugyanakkor, hogy a tarlólegeltetés a megváltozott tulajdonviszonyok következményeként sok helyen nem lehetséges, vagy nem megtűrt.

Őszi árpa tarlón történő szarvasmarha legeltetés Püspökladány határában, Salamon területen.

Pedig a tarlómező legeltetése több szempontból is kedvező:

- a jószág a tarlómező lelegelésével a gyommentes állapotot fenntartja, a jószágnak kiegészítő takarmány.

- a legeltetési szezon vége, a ,,beszorulás” ideje kitolható. Így a téli tömegtakarmány feletetése később kezdődhet.

- a tarlóhántás elvégzése későbbre csúszik. A talajforgatásig a talaj pihen, a talajélet zavartalan, nem történik meg a felső talajréteg kiszárítása.

- a jószág a tarló legelése közben elhullajtott ürülékével tápanyag-utánpótlást végez a szántóföldön. 

És, hogy milyen a tarlómező, azt egy gulyás így foglalta össze: ,,jó vegyes mező, jót iszik rá a jószág, ez a kis száraz torzsa elvegyül, jobban áll benne, jobban jól lakik tőle. Rajta van 2 óra hosszát, olyan bendőt ver neki, hogy ihaj”.

Láthatjuk, mindenki (jószág, szántóföldi gazdálkodó, jószágtartó) és a környezet egésze jól jár vele. Nem véletlen, hogy 2 -3 évtizeddel korábban még általánosan elterjedt tevékenység volt.

A tarlómező növényei: folyófű, porcsin, muhar. A gabona torzsával együtt kiváló legelő

Fotók és szöveg: Hoffmann Károly, Természetvédelmi Őrszolgálat