Az év vadvirága a kornistárnics
Nyár végén bontja szirmait a nyúlánk szárú sötétlila színű kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), melyet 2018-ban az év vadvirágának választották, felhívva a figyelmet különleges jelentőségére és veszélyeztetettségére.
A faj Európa nagy részén előfordul, elterjedési területe Szibériáig húzódik. Termőhelyeinek változása, a csapadék- és talajvízviszonyok átalakulása miatt állománya csökken, ezért több országban védetté nyilvánították. Hazánkban 1982 óta áll oltalom alatt, természetvédelmi értéke 10. 000 Ft.
Hegy- és dombvidéken és az Alföld egyes részein szórványosan elterjedt, a Bereg- Szatmári-sík kiszáradó láprétjein helyenként tömeges a jelenléte.
A kiszáradó láprétek ritka faja
A folyók, kisebb vízfolyások mentén tőzeges vagy agyagos talajokon alakulnak ki a kiszáradó láprétek. Általános tulajdonságuk, hogy a tavaszi elárasztás után nyár közepére, végére szárazra kerülnek.
Fajgazdag élőhelyek, jellemző növényeik az ördögharaptafű (Succisa pratensis), festő zsoltina (Serratula tinctoria), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) a kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica), és a kornistárnics.
Gyógyszer
A kornistárnics gyógyító erejére már időszámításunk előtti korokban is felfigyeltek, később hatékonyan alkalmazták a tüdőbetegségek kezelésére. Tudományos elnevezése (pneumo görögül tüdőt jelent) és népi neve (tüdőtárnics) is erre utal.
Tápnövény
A Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetett fajként szereplő védett lepkefajunk a szürkés hangyaboglárka (Phenagris alcon), melynek lápréteken kizárólagos tápnövénye a kornistárnics.
A lepke megtermékenyített nőstényei a petéiket a tárnics sötétlila szirmaira rakják, a kikelt lárvák pedig a növény lédús magkezdeményeivel táplálkoznak.
Augusztus végén a virágból a földre hullott hernyókat a Myrmica hangyafajok dolgozói a bolyba cipelik és táplálják, gondozzák őket. A hangyabolyba bebábozódott hernyók következő év júliusában bújnak ki a bábból és válnak kifejlett lepkévé.
Veszélyeztető tényezők
A tárnics megmaradását az élőhelyein bekövetkező, főként a vízviszonyokat érintő változások mellett a hagyományos gyepgazdálkodás átalakulása és az invazív fajok tömeges megjelenése veszélyezteti. Hosszú távú megőrzése sok esetben csak aktív természetvédelmi beavatkozásokkal valósítható meg.
Bemutatás és szemléletformálás
A védett fajok népszerűsítésének fontos lépése, hogy a természetkedvelő emberek minél szélesebb körben, lehetőleg élőhelyükön ismerhessék meg a természeti értékeket, fennmaradásukat veszélyeztető körülményeket, megóvásuk lehetséges módját.
Tájegységünk ennek szellemében szervezte meg augusztus hónapban Márokpapi külterületén a „kornistárnics ismeretterjesztő túrát”, ahol az érdeklődők szakvezető segítségével nemcsak a kornistárniccsal ismerkedtek meg, hanem láprétek más jellegzetes növény és állatfajairól is hasznos információkat szerezhettek.
Szöveg: Habarics Béla
Fotó: Hunyadi Tünde, Barna Péter, Habarics Béla