Gyepkezelés és legeltetés rendkívüli aszály idején
 

Figyelemfelhívás gazdálkodók részére 
- a 2026. évi magyarországi helyzet tanulságai - 
 

A 2026. évi aszály nem egyszerűen egy száraz nyári időszak, hanem több egymást követő csapadékhiányos év, az elégtelen téli csapadékból adódó elmaradt talajfeltöltődés, a rendkívül száraz tavasz és a nyári hőhullámok együttes következménye. A gyepgazdálkodás szempontjából ez azért különösen veszélyes, mert a legelő látszólag még rendelkezhet növényborítással, miközben a hasznosítható zöldtömeg, a növények újrasarjadási képessége és a talaj felvehető vízkészlete már kritikusan lecsökkent.

A HungaroMet adatai szerint 2025 országos átlagban 1901 óta a negyedik legszárazabb év volt. Az Alföld nagy részén 350 mm-nél, egyes térségeiben 300 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. Erre következett 2026 harmadik legszárazabb tavasza: az országos csapadékösszeg mindössze 79,5 mm volt, 43%-kal kevesebb az 1991–2020-as átlagnál. Áprilisban országos átlagban körülbelül 4 mm eső hullott, több állomáson pedig egyáltalán nem mértek csapadékot. Június országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június lett, és június 30-án 42,0 °C-os új országos hőmérsékleti rekord született. (HungaroMet: 2026 tavasza; a júniusi hőség értékelése)

1. ábra Sentinel-2 L2A űrfelvétel 2026.08.31 állapotokat mutatja

Augusztus közepére az előző három hónap csapadékhiánya több térségben elérte a 100–170 mm-t. A talaj nedvességtartalma országosan a növények számára hasznosítható vízkészlet 10–18%-ára csökkent, a telítettséghez viszonyított vízhiány pedig 130–190 mm között alakult. Augusztus végére az aszály egyre nagyobb területen érte el a legsúlyosabb fokozatot, valamint a HugnaroMet mérései alapján a 2026-os nyár országosan a legszárazabb lett a mérések kezdete óta. A HungaroMet műholdas vegetációs vizsgálatai szerint a növényzet állapota sokfelé rosszabb volt, mint 2022 azonos időszakában. A kukorica és a napraforgó jelentős területen kényszerérett vagy elszáradt, és az erdőkben is korai lombsárgulás jelentkezett. (HungaroMet, 2026. augusztus 17.; augusztus 27-i helyzetértékelés; A legszárazabb és a második legmelegebb nyár 1901 óta)

A Copernicus ERA5 és ERA5-Land adatai azt mutatják, hogy Magyarország szárazsága egy kiterjedt közép- és kelet-európai aszály része. Júniusban és júliusban és folytatólagosan augusztusban egyaránt átlag alatti csapadék, alacsony felszíni talajnedvesség és a szokásosnál kisebb folyóvízi lefolyás jellemezte az országot. A helyzet tehát nem kizárólag a felszíni növényzet időszakos kiszáradását jelenti, hanem a talaj–növény–vízhálózat egészét érintő vízhiányt. (Copernicus, 2026. június; 2026. július; 2026. augusztus)

Mit jelent mindez a legeltetésben?

Átlagos években a legeltetés a természetes gyepek fenntartásának egyik legfontosabb eszköze. Megakadályozhatja a túlzott avarfelhalmozódást, a cserjésedést és egyes gyom- vagy inváziós fajok térnyerését, továbbá változatos növényzetszerkezetet hozhat létre. Rendkívüli aszályban azonban ugyanaz az állatlétszám és legeltetési idő lényegesen nagyobb terhelést jelent, mert kevesebb fitomassza, növényi anyag képződik, lassabb vagy teljesen elmarad a visszasarjadás, és az állatok kisebb területen keresik a megmaradt fogyasztható növényzetet.

Ezért egy korábban megfelelő hektáronkénti állatsűrűség 2026-ban már túllegeltetést okozhat. A gyep aktuális eltartóképességét nem lehet kizárólag a terület nagysága, a művelési ág vagy a korábbi évek gyakorlata alapján megállapítani. Figyelembe kell venni a tényleges növényi tömeget, a növényzet magasságát és mozaikosságát, a talaj víztartalmát, szárazságát, a vízellátottság térbeli különbségeit, valamint azt is, hogy a legeltetés után várható-e még érdemi újrasarjadás.

A túllegeltetés első jelei közé tartozik:

• a növényzet ismételt, talajközeli visszarágása;
• a kedvelt legeltethető növényfajok gyors eltűnése;
• a növényállomány általános ritkulása és a csupasz talajfelszín növekedése;
• porosodó, kérgesedő vagy repedezett talaj;
• új jószágjárások és kifeküdt, kitapostatott foltok megjelenése;
• az itatók, kapuk, karámok és delelőhelyek környezetének erős leromlása;
• a gyomok, szúrós és kevésbé legelt fajok arányának növekedése;

Ezek nemcsak takarmányozási problémát jeleznek, hanem azt is,
hogy a gyep regenerációs tartaléka fogyóban van.

2. ábra Túllegeltet legelő 2026 augusztusában Hortobágyon.

A túllegeltetés kontraproduktív folyamata

Aszályban a növényzet túl rövidre rágása csökkenti a fotoszintetizáló levélfelületet. A növény a gyökérben és a hajtásalapban tárolt tartalékokból próbál új hajtást fejleszteni, de ehhez nem áll rendelkezésére elegendő víz. Ha az új hajtásokat ismételten lelegelik, a gyökérzet és a föld feletti növényi tömeg egyaránt visszaesik. A következő csapadékból így a legelő kevésbé képes gyorsan újraépülni, mivel előbbi miatt megváltozhat a talaj szerkezete.

A növényborítás megritkulása szabaddá teszi a talajfelszínt. Nő a talaj felmelegedése és párolgási vesztesége, a taposás pedig tömörödést, porosodást és kérgesedést okozhat. Emiatt romlik a később lehulló csapadék beszivárgása, miközben nő a felszíni lefolyás, a szélerózió és a talajvesztés kockázata. A rövidtávon még megszerezhető csekély takarmányért tehát a gazdálkodó a következő hónapok vagy akár a következő évek termőképességével fizethet.

Mit tehet a gazdálkodó?

Rendkívüli aszályban a legfontosabb feladat a takarmányigény és a gyep tényleges kínálatának mielőbbi összehangolása. A beavatkozással nem szabad megvárni, amíg a növényzet teljesen elfogy, vagy a gyep felszakadozik.

Indokolt lehet:

1. A legeltetési idő csökkentése. Az állatok naponta rövidebb ideig, illetve kevesebb napon keresztül tartózkodjanak ugyanazon a gyepfolton.
2. A visszalegeltetés elkerülése. Az állatokat ne engedjük rövid időn belül vissza a még alig regenerálódott területre. Aszályban a megszokottnál lényegesen hosszabb pihenőidőre lehet szükség.
3. Az állatlétszám ideiglenes csökkentése. Ha a takarmánykínálat tartósan elmarad az állomány igényétől, a terhelés mérséklése védi legközvetlenebbül a gyepet. Száraz gyepekre készített modellek szerint a gyors, a takarmánykínálathoz igazított állománycsökkentés javíthatja a rendszer aszállyal szembeni ellenálló képességét. (Vignal et al., Ecology and Evolution, 2023)
4. A különösen sérülékeny foltok kizárása. A már felszakadozott, erősen kiszáradt, ritka fajokat hordozó, valamint vizes élőhelyhez kapcsolódó részeket átmenetileg kímélni kell.
5. A koncentrált taposás mérséklése. Az itatók, kapuk, ideiglenes karámok, delelők és felhajtóutak helyét úgy kell megválasztani, hogy a terhelés ne ugyanazon a kis területen összpontosuljon. Védett vagy Natura 2000 területen ezek elhelyezése egyeztetést igényel!
6. Másik legelő használata. Ez csak akkor jelent valós tehermentesítést, ha a fogadó terület rendelkezik megfelelő takarmánykínálattal, jogszerűen használható, és az állatok áthelyezése nem csupán egy másik érzékeny gyepre viszi át a túlterhelést.
7. Kiegészítő vagy helyettesítő takarmányozás. A kiegészítő etetés önmagában nem feltétlenül csökkenti a legelési nyomást, mert az állatok továbbra is fogyaszthatják a természetes növényzetet. Az etetők körül taposás, trágyafelhalmozódás, tápanyagterhelés és gyomosodás is kialakulhat. A módszer csak akkor tehermentesíti ténylegesen a gyepet, ha vele együtt a legelés időtartama, az állatsűrűség vagy a természetes növényzet fogyasztása is csökken. Védett vagy Natura 2000 területen az etetés helyét és módját előzetesen egyeztetni szükséges!

A teljes felhagyás sem általános megoldás !

A rendkívüli aszály nem jelenti azt, hogy minden legeltetést hosszú időre meg kell szüntetni. A kezelés teljes és tartós elmaradása avarfelhalmozódást, gyomosodást, cserjésedést és a gyep fajösszetételének kedvezőtlen átalakulását idézheti elő. Egyes természetvédelmi értékek kifejezetten a megfelelő intenzitású legeltetéssel fenntartott, mozaikos gyepszerkezethez kötődnek.

A cél ezért nem a legeltetés általános megszüntetése,
hanem annak rugalmas, területenként differenciált módosítása.

Ne feledjük, hogy a gyep elsősorban élőhely, a gazdálkodást pedig a gyeptípushoz kell igazítani, a talaj és a természetes élővilág maradandó károsítása nélkül. A Natura 2000 földhasználati szabályokat akkor is be kell tartani, ha a gazdálkodó nem vesz igénybe kapcsolódó kompenzációs támogatást. (HNPI: Tavaszi készülődés gyepeinken)

Rendkívüli aszályban nem a naptárhoz, a korábbi évek állatlétszámához vagy esetlegesen a bérleti szerződésben szereplő felső terhelési értékhez, hanem a gyep tényleges, aktuális állapotához kell igazítani a legeltetést. Ha a gyep nem regenerálódik, a terhelést késedelem nélkül mérsékelni kell. Védett vagy Natura 2000 területen a változtatásokat minden esetben az adott terület előírásai szerint, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékes szakembereivel egyeztetve szükséges megtervezni.

Fentiek okán, tekintettel a működési területünkön a közelmúltban a terepen tapasztaltakra fokozottan kérjük a Tisztelt Gazdálkodókat, hogy fontolják meg a gyepterületeik hasznosítását, gondolják át, hogy egy korábbi behajtás milyen rövid-, de még inkább közép- és hosszútávú előnnyel járhat jelen körülmények között!

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság