Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Szezonális/Kiemelt ajánlataink
Madarászverseny
Hortobágy és környéke
HNP LátogatóközpontDarvak VilágaCsárdák útja (kiállítások)Hortobágyi VadasparkHortobágy-halastavi KisvasútHortobágyi Vonuláskutató ÁllomásHortobágyi Csillagoségbolt-parkTanösvények, látogatható területek, látogatási szabályzatVezetett túrákKultúrtörténeti, építészeti értékekMátai Ménes és szekérprogramPusztai ÁllatparkHNP Szállás - Fecskeház Erdei Iskola
Igazgatóság egyéb bemutatóhelyei
Tiszakürti ArborétumTisza-tavi Vízi SétányBátorligeti ŐslápmúzeumKölcsey-Kende Kúria KastélykiállításNagyiváni TájházTanösvények
Egyéb programok, látnivalók
Egyéb látnivalók, programtippek HortobágyonTisza-tóTiszavirágzás
Túrázás a Hortobágyon
LóhátonKerékpárralSzekérenCsónakkalGyalogLátogatási szabályzatNemzeti parki belépőkártya
E-book (PDF)
Hortobágy-halastavi tanösvényMalomházi tanösvénySzálkahalmi tanösvényEgyek-pusztakócsi mocsarak Górési tanösvény
Hírlevél
Általános tájékoztatóHírlevél_2018. június
A puszta ábrázolása irodalmunkban

A puszta ábrázolása irodalmunkban

 

18-20. század GVADÁNYI JÓZSEF gróf (1725-1801): Egy falusi nótáriusnak budai utazása... (1788). Verses elbeszélésében elsőként adott irodalmi szinten hírt a Hortobágyról. A korabeli ősállapotot érzékletesen tükrözte. A puszta akkor még a vadvizek, a szilaj pásztorkodás, a népi vendéglátás vidéke. A naiv realizmusát bírálókkal ellentétben munkáját Petőfi igen kedvelte. Fel is jegyezte, sokért nem adná, ha ő írta volna ezt a művet.

FAZEKAS MIHÁLY (1766-1828): Hortobágyi dal. Népdalból írt költeményében a pusztát - Petőfi előtt negyedszázaddal - a szabadság hazájának vallotta. A költő szemében "áldott Kanahám". Ám ez nem annyira a földje termékenységének, inkább szabadságteremtő adottságainak szólt.

ARANY JÁNOS (1817-1882): Toldi (1847). Elbeszélő költeményében a puszta szélén magasodik elénk Toldi Miklós hősi alakja. A 19. század elején a vizes, nádasokkal tarkított pusztaság a költő szülőföldjéig, Nagyszalontáig terjedt. Legnagyobb epikus költőnket, a népies realizmus világirodalmi vonatkozásban kiemelkedő íróját közvetlenül is megihlette a Hortobágy. A puszta rémei (1851) verstöredékében a puszta fogalma köré szőtt népszínművek hangulatát keltő romantikát sokallta.

PETŐFI SÁNDOR (1823-1849): Uti levelek (1847). A forradalmi költészet és a népies realizmus világirodalmi értékű megvalósítója. Sokat járt a Hortobágyon, "az ősnyugalom" földjén. Petőfi korában az Alföld kiterjedt nagy legelőin a délibáb általános és annyira hétköznapi, hogy a költő meglátása nélkül helyet sem kaphatott volna az irodalomban. Költői zsenialitása prózai írásművében a délibábot az Alföld legsajátosabb költői szépségévé avatta. A puszta télen c. verse a naplementében a közeli forradalom allegóriáját jeleníti meg.

JÓKAI MÓR (1825-1904): Sárga rózsa (1892). A magyar történelem és népélet képzeletdús ábrázolójának élményeiből megírt legszebb pusztai regénye. Lélektanilag is hiteles művében felejthetetlen élményt jelentő tájleírása a napkelte pompájával, a délibáb tündérjátékával a puszta költészetének betetőzése. Sok kiadást megért, világszerte olvasott regénye elveszettnek hitt kéziratát Debrecen város önkormányzata tisztelete jeléül 2002-ben megvásárolta.

ADY ENDRE (1877-1919): A délibáb üzenete (1908). Költeményében az elmaradottságunk égető kérdéseit is magába sűrítő táj a költő jelképrendszerében "magyar Ugar".

MÓRICZ ZSIGMOND (1879-1942): A Hortobágy tavaszi lélegzete (1942). A 20. század legnagyobb magyar prózaírójának jelképes lírai szabadverse - elmélkedés. Élete utolsó remeklésében megmutatott olyan szépségeket, melyek megőrzésére önkéntelen vágy kél az olvasó szívében. A szellemóriásra fenti írásműve 1998. évi megjelentetésével emlékezett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága fennálásának 25. évfordulóján.

VERES PÉTER (1897-1970): Számadás (1937). Az első, aki önéletrajzában a pásztorélet sok vesződségét, viszontagságait az időjárással, kevés örömöt adó gyermekkori élményei alapján "belülről" láttatta. Móricz Zsigmond a balmazújvárosi Gyepsorról indult írót Arany János nagyságával mérhető őstehetségnek tartotta.

GULYÁS PÁL (1899-1944): Találkozás (1936). Az "embert, kunyhót, tájakat" ábrázoló Káplár Miklós halála feletti megrendülés késztette versének megírására. Az izmos tehetségű festőművész szellemi arcának rejtélyes vonásait mutató alkotása Németh László képzeletét is megragadta.

ILLYÉS GYULA (1902-1983): Hídi vásár (1943). Az irodalom valamennyi műfajában maradandó élménnyel alkotó egyetemes író. Az őshaza táltosait, sámánjait megszemélyesítő pásztorokat felvonultató költeményében egész nemzetet biztat új honfoglalásra.

KISS TAMÁS (1912- ): Amiről a puszta mesél (1976). A költő prózakötetében ábrázolt Hortobágy - a még mindig kísértő hiedelemmel szemben sajátos életforma, kultúra képviselője. A tanulságos igaz írást Berki Viola festőművész az író emelkedett stílusával rokon, naiv hatású népművészeti ihletettségű illusztrációval gazdagította. Ez az ifjúságnak szánt könyv is tanúsítja, a költő szívéhez legközelebb a gyermekek állnak. Kodállyal vallja: "Senki se túlságosan nagy arra, hogy a kicsinyeknek írjon. Sőt igyekeznie kell, hogy elég nagy legyen rá". Emberközpontú műve a romantikus múltnak és a puszta természeti értékeinek kincsestára. A többször kiadott, külföldön is sikert aratott kötet: Hortobágya egy van a világnak c. fejezetében képet kapunk hazánk első nemzeti parkjának biztató jövőjéről is.

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ