Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Kis kárókatona torony-6. állomás

6. állomás

Kis kárókatona torony

N47,628747 E21,078825

 

A következő, azaz a III-as és IV-es tavak közgátjánál álló Kis kárókatona toronyból rálátunk a III-as tó északkeleti sarkára, a náddal szinte teljesen benőtt IV-es, illetve a – két kisebb nádszigettől eltekintve – nyílt VII-es tóra. A IV-es tóban található a Hortobágy legnagyobb vegyes gémtelepe. A korábban említett gémfajokon kívül kis kárókatonák (Phalacrocorax pygmeus) is költenek, melyhez
alkalomszerűen 1-20 pár batla (Plegadis falcinellus) is csatlakozik. A kanalasgémek (Platalea leucorodia) jóval gyakrabban váltogatják költőtelepeik helyét. Ez az íbiszféle madár a negyvenes évek elején megjelent a Hortobágyon költőfajként, és kisebbnagyobb ingadozásokkal érte el a jelenlegi 250-400 páras állományát. Hosszú időn keresztül foglalták a kanalasgémek a VII-es tónak a toronyhoz közelebb eső nádszigetét, de volt telepük több éven át a XI-es tóban is. A IV-es tóban, a torony környékén és a parthoz közeli nyílt vizű tisztásain helyenként sűrű tömegben nő a rucaöröm (Salvinia natans), a kis békalencse (Lemna minor) és a fehér virágú békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) lebegő hínármezője, melyben szórványosan találhatóak meg a rovarevő közönséges rence (Utricularia vulgaris) egyes példányai. Emellett a tó rendszeres táplálkozóhelye a kis kárókatonának. Ez a kárókatona kisebb fajrokona több évtizedes kihagyás után elsőként a Hortobágyon kezdett el újra költeni hazánkban: a kilencvenes évek elején két párban, hortobágyi állománya napjainkban 420-480 pár.
 
 
A kisvasút mentén továbbhaladva a Peter Scott megállónál (N47°38’08’’ E021°04’59’’) egy gőzgéppel hajtott szivattyút láthatunk, amely a XX. század első feléből származik, a hortobágyi tógazdálkodás kezdetének tanúja. A halastavak ellátását a Tiszától érkező 24 km hosszú csatorna biztosította, amelyet a Tisza kis vízállása esetén szivattyúkkal tápláltak. A vízzel való takarékoskodás miatt és a kisebb tavakban a megfelelő vízmozgás biztosítása érdekében a tógazdaságon belül a vizet ilyen gőzgéppel hajtott szivattyúk mozgatták. A Keleti- majd a Nyugati-főcsatorna megépítésével az 1960-as évektől a Tisza vize gravitációsan jut el a halastavakba, a szivattyúkat leállították. Ma már csak ez az egy régi darab emlékeztet a tó egykori működésére.
 

Kislexikon:

békasírás – a békák akkor hallatják, amikor a vízisikló zsákmányul ejtette őket, de lenyelni még nem tudta)

extenzív halászat – a Hortobágyon alkalmazott extenzív haltenyésztési technológia során a halat három évig nevelik, ekkor éri el a 2-3 kg-os ún. piaci méretet. A helyben előállított ivadékot már néhány napos korában, általában májusban néhány 10 ha-os halastavakba helyezik, ott nevelik október-novemberig, ekkor nagyobb tavakba helyezik őket. Itt a következő őszig vannak, ekkor lehalásszák, és átkerülnek a legnagyobb, több száz hektáros piaci tavakba, ahol nyár végére-őszre érik el az értékesítésre alkalmas méretet.
A Hortobágyi-halastó területén csak piaci halat nevelnek, az általános technológiától eltérő módon a halat két évig tartják, ekkor még nagyobbra, 4-5 kg-os méretűre fejlődik.
A halastavakon tenyésztett halak 70%-át a helyi tájfajtának számító hortobágyi tükrös ponty (Cyprinus carpio), teszi ki.
A halak táplálékának legfontosabb része a tavakban képződő planktonon élő apró rákok, férgek, (Daphnia, Tubifex), és lárvák (Chironomus). Ez a magas fehérjetartalmú táplálék szükséges a jó minőségű, zsírszegény halhús előállításához. annak érdekében, hogy minél nagyobb mennyiség képződjön, a halastavakat istállótrágyával trágyázzák. A halak a gyorsabb növekedés érdekében a nyár folyamán gazdasági abrakot (búza, kukorica, rozs, stb.) is kapnak, ez a táplálékuk kb. 20 %-át adja.
A lehalászás idején a tavak vizét leengedik, ekkor a hal a tó legmélyebb, a halágyba kerül, itt hálóval összehúzzák, szákkal kimerik és elszállítják. A lehalászás után a visszatöltik a tavakat, és hallal telepítik.

függönyháló – a függönyháló a legelterjedtebb madárfogó eszköz, amely a kis és kisebbközepes méretű fajok tudományos célú befogására szolgál. A vékony szálból készült téglalap alakú hálót erősebb vezetőszálakra fűzik fel, két végén rúd feszíti ki. A vezetőszálakon lazán elhelyezkedő háló zsebeket alakít ki, melybe a hálónak repülő madár beleakad.

gémtelep – több gémfaj együttes fészkelése esetén beszélünk gémtelepről. A gémtelep nádban vagy fákon (erdőben) alakul ki. A gémtelepeken társfészkelőként a gém- és íbiszféléken kívül a kárókatonafélék is jelen lehetnek.

Natura 2000-es terület – az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

Ramsari terület – a ramsari egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az általa létrehozott 15 „Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében” minden résztvevő állam legalább egy vadvizes területe szerepel.

özönnövény – az idegenhonos fajok egy része hirtelen és tömegesen képes elterjedni, ezzel rövidebb-hosszabb időre felborítja a korábban kialakult ökológiai egyensúlyt. Hosszabb időtávon egy új egyensúlyi helyzet alakul ki, azonban addigra az özönnövények kiszoríthatnak őshonos fajokat, amelyek kihalhatnak.

teleltető tó – a halastavakon tenyésztett és nevelt halakat a téli időszakban kisebb méretű teleltető tavakba helyezik, ahonnan tavasszal a nagyobb tavakba kerülnek a halak.

vejsze – lassú folyású vizek, nádas tavak, mocsarak, árterek ősi halfogó eszköze. A nádból, vesszőből készült halászeszköz alapvetően két részből állt, a fejből (kürtő) és a szárnyból. Az eszköz a halaknak azt a tulajdonságát használja ki, hogy amikor a halak akadályba ütköznek, annak mentén úszva próbálják azt kikerülni. A vejsze szárnya egy hosszú nádfal, amely mentén a halak egy keskeny résen át a kör alakú vejszefejbe tévednek. A bejárati nyílás úgy van kiképezve, hogy azt a fejrész belső oldalán úszkáló halak elkerüljék. Az így csapdába került halakat bizonyos időközönként hosszú nyelű merítőhálóval szedték ki a halászok.

villanypásztor – az egyes háziállatok adott területen való tartására szolgál. A vezetékkel kialakított karámban magas feszültségű áram fut, mely érintése nem veszélyes, ellenben igen kellemetlen. Működése egyszerű, amikor az állat a földön áll, és hozzáér a karámvezetékhez, akkor záródik az áramkör, és ilyenkor áramütés éri.

 

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm
Tourinform

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
LÁTOGATÓKÖZPONT

+36 52 589-000

 

 

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ