Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Kadarcsi csárda kiállítás

Kadarcsi csárda kiállítás

 

GPS: (GPS: 47°33'12.15"N; 21°19'23.21"E)
Telefon: Tel.: 52/589-000, Tel/Fax: 52/589-321
E-mail: info@hnp.hu; www.hnp.hu
Megközelítés: A 33-as út mentén, a Keleti-főcsatorna hídjánál, a 86-os kilométerkőnél.
 

 

Az 1762-ben, a Kadarcs ér mellett létesült vendégfogadó épületében a hortobágyi csárdák történetét, a csárdák egykori konyháját, a letűnt alföldi betyárvilágot bemutató kiállításkapott helyet. A Kadarcsi csárda, mint a nemzeti park keleti kapuja, a 86-os kilométerkőnél kereshető fel.
A kültéri bemutató a jelentősebb pusztai csárdák jellegzetes építészeti hármas egységét és elhelyezkedését rekonstruálja eredeti térképek és tervek alapján, ahol a csárda, a szekérállás és a fahíd együttese az egykori út nyomvonalát követi. A látnivalók a folyóvízen átívelő fahíd, a régi út jellemzően északi oldalán elhelyezkedő oszlopos tornácú csárdaépület, a déli oldalán a szekérállás, ménistálló, gémeskutak.

Debrecen városa 1761 őszén a Kadarcs vízfolyása mellett új csárdát állíttatott ideiglenesen egy földkunyhó és egy ugyanolyan építésű istálló formájában. A bormérés azonban olyan jól alakult már az első évben, hogy 1762-ben elrendelték egy agyagból verendő kocsmaház építését. Ennek eleinte Elepi, Kőudvari vendégfogadó, majd később Kadarcsi csárda lett a neve. Az 1840-es években felújított, „kiigazított” szép klasszicista épület az árendátor, azaz a bérlő szobáját, kamráit, a szabadkéményes konyhát, a borivó házat és a bormérő széket foglalta magában, illetve négy vendégszobát, melyeket a folyosóról fűtöttek. Az épület különleges szépségét az oszlopos tornác adja, mely nyáron hűvös borozgató hely volt.

A Kadarcsi csárdához tartozó - 1845-ben épült, majd a 20. század első felében elbontott - szekérállásra ma az egykori lábazat rekonstrukciója emlékezteti a látogatókat.
A forgalmasabb pusztai csárdák mellé a kocsmaházzal szembenéző nagyméretű, fedett, két végén hatalmas kapuval ellátott szekérállást építettek, hogy a betérő vendégek jószágai, szekerei különösen télen védve legyenek az időjárás viszontagságai ellen, és a megfáradt szegénylegények, kispénzű utazók éjjeli menedéket találjanak benne. A lovak itt útközben megpihentek, etetésükről, itatásukról a csárda gazdája gondoskodott. A csárdákhoz az állatok ellátása érdekében legelő is tartozott.

A tiszai áradások által táplált lassú folyású pusztai vizek – Kadarcs, Kösely, Árkus, Hortobágy – dél felé kanyarogva szelték át Hortobágyot. A legfontosabb kereskedelmi útvonalakon, így a sóúton is kelet nyugati irányban zajlott a forgalom, ezért az utazóknak át kellett kelniük ezeken a vízfolyásokon. Így a Kadarcs vizén is, amely a szikes puszta és a löszvidék határán szállította a hajdúböszörményi legelők vizét a Köselybe. A Kadarcsi csárdánál döntötte el a korabeli utazó, hogy Tiszafüred vagy Karcag-Szolnok irányába indul-e Pest felé. A Kadarcson való átkelés könnyítésére fahidat, majd később az 1840-es években kőhidat építettek, amit 1962-ben, a kövesút építésekor elbontottak.

A szekérállás mellett az itatáshoz szükséges gémeskút állt, körülötte legelő, ahol a megfáradt lovak legelhettek. A gémeskút jellegzetes formájával napjainkban is a puszta látványának elválaszthatatlan része, és a legeltető állattartás gyors és biztonságos vízkivételi eszköze.
A gémeskút ásott kút, ami Kelet- és Közép-Európában is ismert, Hortobágy vidékén a 18. században terjedt el. A kút gödrét fonott sövénnyel és deszkával későbbi időkben téglával bélelték ki és föléje ágas, gém, ostor, kútkáva, nehezéknek a kolonc, és vödör került. Az állatok létszámától függően csorda kutak is készültek két, három, négy gémmel, hogy egyszerre több veder is járhasson. A Debrecen városa által készíttetett kutak alapanyaga a tölgyfa volt. A kutak nem csak itatásra szolgáltak, hanem a pásztorok fontos üzenő eszközei is voltak. A pusztából kimagasló távolról is jól látszó kutakkal különböző jeleket, üzeneteket küldtek a távolban legeltető társaik, a szomszéd állások pásztorai, és esetenként a bujdosó betyárok számára.
 

Látogatható:

április, szeptember, október: péntek-vasárnap 9.00 – 15.00
május, június, július, augusztus: szerda-vasárnap 9.00 – 15.00

Nyitvatartási időn kívül bejelentkezés 2 nappal a látogatás előtt.

Bejelentkezés: Tel.:52/589-000 • E-mail: info@hnp.hu

 

Belépődíj:

  • teljes árú: 500 Ft/fő
  • diák (6-26 év, diákigazolvánnyal)/nyugdíjas: 250 Ft/fő
  • gyerek (6 év alatt)/nyugdíjas (70 év felett): ingyenes

 

A Pásztormúzeumban vásárolt kombinált belépőjeggyel a Pásztormúzeum, a Körszín, a Hortobágyi csárda és a Kadarcsi csárda kiállítása is látogatható.

Az épületben található egy kulturális ajándékbolt is.

A csárda családi rendezvények, céges tréningeknek nyújt exkluzív helyszínt, valamint egy része egész évben bérelhető rendezvényházként. A csárda melléképületei mint apartman, illetve mint turista szállás üzemelnek. A nyári hónapokban minden 3. vasárnap kerül megszervezésre a Kadarcsi Termelői Piac és Kézműves Vásár.

Bővebb információ rendezvényekről: 
Tel.: 20/221-8444
info@kadarcsicsarda.hu
www.kadarcsicsarda.hu

 

 

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ