Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Védett területek
Nemzeti parkTájvédelmi körzetekTermészetvédelmi területekEx lege védett területekNatura 2000 területekBioszféra rezervátumErdőrezervátumVilágörökségi területRamsari területekNemzeti Ökológiai HálózatMagas Természeti Értékű TerületekVédelemre tervezett területek
Kezelési tervek, fenntartási tervek, fajmegőrzési tervek, látogatási szabályzat
Országos jelentőségű védett területek természetvédelmi kezelési terveiNatura 2000 területek fenntartási terveiVilágörökségi Terület Kezelési TerveFajmegőrzési tervekKezelési terv tervezetekLátogatási szabályzat
Aktív védelmi tevékenység
Fajmegőrzési programokÉlőhelyvédelmi programokPentezugi Vadlórezervátum
Webkamerák
Rétisas webkameraGólyafészek kamera
Tiszavasvári Fehérszik TT

Tiszavasvári Fehérszik TT

Tiszavasvári Fehér-szik Természetvédelmi Terület

Tiszavasváritól 4 km-re K-re, a 36-os műút mentén terül el a Fehér-szik. A kiemelkedő természeti érték, 165 ha-on 1977 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. Már az 1781-89-ben készült katonai térképen is mint mocsár szerepel ez a homokos löszbe mélyült völgyben elhelyezkedő lefolyástalan, minden oldalról "dombokkal" határolt terület. Geológiai szempontból nézve újkori képződmény. Hidrobiológiai jelentőségére Daday Jenő - planktonmintái alapján - már a múlt század elején felhívta a szakemberek figyelmét. A tó vízháztartása lefolyástalansága miatt teljesen időjárás-függő. Kialakulása, ami feltehetően a posztglaciális időszak klímájára esik, jóval alacsonyabb vízviszonyokat feltételez. Az akkor létrejött medencékben a szikesedés a később megemelkedett talajvíz miatt indult meg. Talaja a felszíntől karbonátos, kérges réti szolonyec, nagy szódatartalommal. A tó kiszáradásakor a szóda a felszínen kiválik, "kivirágzik". A helybeliek a sziksót évszázadokon keresztül gyűjtötték, sőt a XVIII. században szódagyárat is építettek itt. A mintegy 100 hektáros szikes tavat a csapadékvíz és a talajvíz táplálja.

Korábban a víz mozgása az éghajlati adottságoknak megfelelően a nedves és száraz időszakok változását követte. Néhány évenként teljesen kiszáradt, s nyár végére általában a tómeder legmélyebb részére húzódott vissza a víz. A vízszint állandó ingadozása mozgásban tartotta a szikesedési folyamatokat, megakadályozta az élőhelyek homogenizálódását. A 60-as évek közepén végrehajtott belvízrendezés megzavarta a tó vízháztartását, s 1976 óta az összegyűjtött belvizeket a tóba vezették, ami a kiszáradások elmaradásával járt. A kedvezőtlen szukcessziós folyamatok miatt erre a jövőben nincs lehetőség.

A terület igazi értékét a szikes tó élőhelyeinek változatossága mellett madárvilága adja. A felmérések 41 madárfaj fészkelését bizonyították, s a vízszint megemelése óta mind a faj- mind az egyedszám gyarapodott, ugyanakkor a szikes tavak ritka fajai megritkultak, eltűntek. Tavasszal még alig olvad el a jég, már megjelenik a tavasz első hírnöke, a bíbic. A jó idő beálltával egyre több madár keresi fel a tavat. Százával jönnek récefélék, vadludak, darvak és parti madarak pihenőhelyet, táplálékot keresve, hogy azután pár nap múlva felerősödve folytathassák útjukat fészkelőhelyeik felé. Azonban nem mindenki vonul el. Marad például a bíbic vagy a piroslábú cankó. A tó nyugati szélén álló megfigyelőtoronyból tanulmányozható a búbos vöcsök és a kis vöcsök, míg a nádasokból a bölömbika mély, búgó hangja hallható. Leggyakrabban és legnagyobb számban a szárcsa és a vízityúk kerül szemünk elé. A szárazra került vakszikfoltok alkalmi fészkelője a gulipán. Fészkelő ragadozómadarai közül kiemelhetjük a barna rétihéját. Énekesei között gyakori a nádi sármány, míg a gyékényfoltokban a barkóscinege telepedett meg. Nyár végén nagy csoportokban táplálkozik itt a kanalasgém, a kis kócsag vagy a szürke gém. Őszi vonuláskor a fehér és alkalmanként a fekete gólyák kisebb-nagyobb csapatai jelennek meg. Októberben a tőkés récék és a csörgő récék, később a vetési ludak és a nagy lilikek jelennek meg tömegesen.

A tópart puha sarában gyakran találkozhatunk a vörös róka vagy a borz lábnyomaival, míg a mocsári növényzet határán a vízből kiemelkedő, vízinövényekből összehordott várra, a pézsmapocok építményére lelhetünk. A terület költési időben csak engedéllyel, költési időn kívül szabadon látogatható.

Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ