Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Almenü
Védett területek
Nemzeti parkTájvédelmi körzetekTermészetvédelmi területekEx lege védett területekNatura 2000 területekBioszféra rezervátumErdőrezervátumVilágörökségi területRamsari területekNemzeti Ökológiai HálózatMagas Természeti Értékű TerületekVédelemre tervezett területek
Kezelési tervek, fenntartási tervek, fajmegőrzési tervek, látogatási szabályzat
Országos jelentőségű védett területek természetvédelmi kezelési terveiNatura 2000 területek fenntartási terveiVilágörökségi Terület Kezelési TerveFajmegőrzési tervekKezelési terv tervezetekLátogatási szabályzat
Aktív védelmi tevékenység
Fajmegőrzési programokÉlőhelyvédelmi programokPentezugi Vadlórezervátum"FECSKÉINK FÓKUSZBAN" program - 2019
Webkamerák
Rétisas webkameraGólyafészek kamera
Cégénydányádi Park TT

Cégénydányádi-park TT

 

A természetvédelmi terület megalapítása, kiterjedése

 

  • Az Országos Természetvédelmi Tanács 856/1959. számú határozatával nyilvánította védetté Cégénydányádi-park Természetvédelmi Területet

„A védettség indoka és célja a területen található, természettudományi és esztétikai szempontból rendkívül értékes növénygyűjtemény megőrzése, valamint az élővilág természetközeli életfeltételeinek biztosítása.”

  • 2011-ben a 126/2011. (XII. 21.) VM rendelet (a Cégénydányádi-park Természetvédelmi Terület bővítéséről) értelmében a természetvédelmi terület 1,38 hektárral bővült, így jelenlegi kiterjedése 14,28 ha.

Elhelyezkedése

Cégénydányád a Szamosháton, a folyótól mindössze pár száz méterre elhelyezkedő ősi szatmári település. Már a tizenkettedik században monostorral büszkélkedhetett, melynek alapítója Kölcse ispán volt, akit mind a Kölcsey, mind a Kende család közös ősnek tekintett. A két egymástól különálló falu Cégény (eredetileg Czegen) és Dányád (eredetileg Danyan) 1912-ben egyesült és vált egységes lakóhellyé.


Szamos-folyó
(Fotó: Habarics Béla)

Tájképi kert

A XIX. század elején, a reformkorban a magyar érzelmektől fűtött arisztokrácia nem csupán szavakban juttatta kifejezésre politikai nézeteit, hanem igyekezett ezt egyéb külsőségekben is reprezentálni. Ennek egyik megnyilvánulása volt a parképítés, amely ekkor már nem a geometrikus elrendezésű, barokk stílust, a bécsi divatot követte, hanem az angol mintára létrehozott tájképi kertet. Kende Zsigmond báró lelkes növényszerető és-gyűjtő ember volt, az építkezés helyszínének kiválasztásakor sok egyéb szempont mellett nagy hangsúly kapott a természeti környezetbe való beágyazódás is.


Őszi lombszíneződés
(Fotó: Habarics Béla)

Az egykori Szamos ártér őshonos tölgy-kőris-szil állományát alapul használva, idős fáit, cserjéit megőrizve, angol tájképi stílusban kezdődött el a park fejlesztése. Ekkor a még több mint ötvenhektáros parkba főleg lomblevelű fák kerültek: platánok, vérbükk, mocsártölgy, babértölgy, tulipánfa, egylevelű kőris fajokkal gazdagította a fásszárúkat. Nagy részük a mai napig megtekinthető, azonban kétségkívül egyik legterebélyesebb, legszebb példányuk a kastély mögött látható, több mint hétméteres törzskerületű platán.


Platán
(Fotó: Habarics Béla)

Később unokája folytatta a gyűjteményes kert bővítését. Figyelme a tűlevelűek felé fordult, ekkor került be a tiszafa, kolorádófenyő, a duglászfenyő, az erdei fenyő, a simafenyő, a páfrányfenyő, a mocsárciprus és a hamisciprus mára hatalmassá nőtt egyedei. A kiterjedt park fejlesztésekor a kertépítő az őshonos virágos növények megőrzésével és újak betelepítésével tette színpompássá a gyűjteményét. Leghamarabb a téltemető, népies nevén a kikeletnyitó bújik elő időjárástól függően január legvégén, február első heteiben. A terület keleti harmadában a cserjések visszaszorításával párhuzamosan egyre nagyobb részeket hódít meg, virágzáskor a több mint tízezer példány sárga virágszőnyegként borítja a kert alját.


Téltemető (Eranthis hyemalis)
(Fotó: Habarics Béla)

Hóolvadás után pompázik a fehér virágú hóvirág és tavaszi tőzike, az előző fajtól eltérően ezek a növények feltételezhető, hogy az eredeti vegetáció részeként maradtak fenn. A régen gyógynövényként használt odvas keltike százas állománya mellett közeli rokona az ujjas keltike néhány példányát is megfigyelhetjük. Régi leírásokból tudjuk, hogy a hazánkban őshonos, főleg hegyvidéken előforduló erdei ciklámen pár példányát a báró az ÉK-i Kárpátokból hozta. Jelenleg egy virágzó egyedet tartunk számon. Szintén telepített virág a tavasszal nyíló halványkék szirmú a csinos szellőrózsa, jelenléte árnyékos, nedves élőhelyen a mogyoróbokrok közelében tömeges.

A gazdag és háborítatlan növényegyüttes ritka állatfajok megjelenését eredményezi. Az egyik simafenyő csúcsán több évtizede fészkel egy hollópár, a platánok kiodvasodott törzse csókáknak nyújt költőhelyet. A fekete harkály hangos kiabálása mellett hallható a jóval csendesebb hamvas küllő elhalló hangja is.


Hamvas küllő (Picus canus)
(Fotó: Habarics Béla)


Denevérfajok közül nem ritka a fokozottan védett csonkafülű és a folyó mentén vadászó tavi denevér.

Klasszicista kúria

A Szamos folyó közvetlen szomszédságában, árvízi szempontból mégis biztonságos magaspartra az ún. gorondra telepítette Kende Zsigmond Szatmár megyei alispán a családi fészekként szolgáló úri lakát. Az ezenyolcszázas évek elején elkezdett építkezés sem helyszínében, sem szándékában nem előzmények nélküli, ugyanis az ősi, korabeli dokumentumokban említett Kende kastély is a közelben állhatott, bár ennek pontos helyét, formáját nem ismerjük. A gondosan megtervezett építkezés több fázisból állt, melynek első, 1833-ban befejezett részéről így ír rokonának az építtető: „A' házam készüll édes Ferim: könyörgök a' megigért magyar inscriptioért.”


A kúria nyugati homlokzata
(Fotó: Habarics Béla)

Kölcsey Ferenc pár hónappal későbbi válaszában ezekkel a szavakkal vezette be írását:

„Édes lelkem Zsigám,… Házadra egy felírás ime itt megyen:
 

M.DCCC.XXX.III.

Alkota munkás kéz engem; ’s a’ szőke Szamosnak

Partjain a’ költő lát vala ’s zenge felém;

Ház, örökűlj! ’s vídám békével tartsad öledben

Gazdád; ’s gyermekeit, ’s hív unokáji sorát!"

A „felírás” azóta is az épület nyugati homlokzatát díszíti. Ekkoriban az épület kialakításában, méretében eltért a napjainkban láthatótól, jelenlegi alakját a soron következő bővítések alkalmával nyerte el. A tervezést és a munkák szakmai irányítását Hültl Dezső, a kor neves építésze, elismert szakembere végezte, tervei nyomán vált teljessé a klasszicista stílusú kastély.


A kúria nyugati homlokzata
(Fotó: Habarics Béla)

Az épület állami tulajdonba kerülését követően a fejlesztéseket nem annyira a stílushűség, mindinkább a funkcionalitás vezérelte. Állami Gyermeknevelő Otthon 1958-tól működött itt, kezdetben kisebb létszámú leánynevelde, később több mint száz fő befogadására alkalmas koedukált intézmény kapott helyett a patinás ház falai között.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az országos védelem alatt álló területen elhelyezkedő kastélyt 2003-ban vásárolta meg, majd röviddel ezután részleges állagmegóvási munkák keretében műemlékpala héjazat kialakításával biztosította a megőrzését a teljes felújítás megkezdéséig.


A felújított épület
(Fotó: Habarics Béla)

A rekonstrukciót több éven át tartó, sok szakember bevonásával végzett előkészítő munka alapozta meg. Művészettörténészek, régészek, műemlékvédelmi szakemberek dolgoztak azon, hogy a rekonstrukció megfelelő szakmai tervek alapján, hiteles módon készüljön el. A terveket a specialisták mellett a település idősebb embereinek a visszaemlékezései, történetei, valamint Kende Gábor közreműködése segítette, aki gyerekként itt élt és nevelkedett. Az ő emlékei, a nagyapjától kapott fényképalbuma alapul szolgáltak az épület finom részleteinek a kidolgozásához.

A várva várt megújulásra 2015-ben elnyert megyei turisztikai pályázat biztosított forrást. A „cégénydányádi kastély látogatóbarát fejlesztése” által az ősi Kende fészek megnyitotta kapuit a látogatók előtt és a gondosan kivitelezett munka eredményeként megszépült épület a bemutatás, az ismeretterjesztés, a környezeti nevelés és a kulturális élet színtere lett.

Az ide érkező érdeklődő jól felkészült tárlatvezetők segítségével, állandó kiállítások révén megismerheti a Kölcsei-Kende család történetét, kapcsolatát Kölcsey Ferenccel, bepillantást nyerhet egy korabeli szalon hangulatába. 

A különleges természetföldrajzi adottságú Szatmári-sík egyedi gasztronómiai örökségét egy interaktív elemekkel színesített bemutató ismerteti.

Természetesen az épületben helyet kapott a vidék páratlan természeti kincseit bemutató természetrajzi kiállítás is, melynek egyik legnépszerűbb eleme az alkonyattól pirkadatig aktív élőlényeket felvonultató sötétszoba.

 

A báró által megálmodott, majd utódok segítségével továbbfejlesztett angol tájképi kert, a maga nemében egyedülálló fa- és cserjegyűjteménynek, növény- és állatvilágnak ad otthont. Többek között ez indokolta, hogy a kor jeles szakembere Jávorka Sándor akadémikus kezdeményezte a terület védetté nyilvánítását, ami 1959-ben megtörtént. Igazgatóságunk arra törekszik, hogy a pótlások, ápolási munkák során a kert a család eredeti elképzeléseinek megfelelően fejlődjön és szépüljön.

A település által körülölelt park, a szépen fejújított kastély remek lehetőséget kínál kikapcsolódásra, feltöltődésre, ismeretszerzésre egyaránt. A tiszta levegő, a madárdalos, évszakonként más-más arcát mutató változatos szín- és formavilágot felvonultató kert a Szatmári-sík egyik méltán közkedvelt kirándulóhelye.

 


Nyomtatás

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ