Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Vörösnyakú lúd

Branta ruficollis

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) viszonylag kistermetű, körülbelül tőkés réce méretű lúdfaj. Feje lekerekített, sötét csőre nagyon rövid, nyaka rövid és vastag. Tollazata fekete és fehér színezetű, melle, nyaka és a fehérrel keretezett pofafoltja mély gesztenyés vörös színezetű. Alsótestén a hasai rész fekete, alsó farkfedői és az oldalán futó széles sáv pedig fehér. Fekete szárnyain két-két fehér sáv húzódik. Lábai szintén feketék.

A fiatalok vöröses pofafoltja fakóbb és fehéres szegélye szélesebb, illetve a szárnyain 4-5 keskeny fehér sáv látható.

Alapvetően nehezen téveszthető össze más fajjal, de kis mérete miatt könnyen elvegyülhet a nagyobb lúdcsapatokban.

Március-május között indulnak vissza Északnyugat-Szibéria tundráin fekvő fészkelőhelyeikre, ahol kisebb telepekben költ. Fészkét gyakran ragadozó madarak /pl.: gatyás ölyv (Buteo lagopus), vándorsólyom (Falco peregrinus), hóbagoly (Bubo scandiaca)/ fészkeinek közelében építi, kihasználva azok védelmét. Viszonylag későn, júniusban kezdenek költéshez. Fűvel és pihével bélelt kis talajmélyedésbe rakja le 3-6 tojását, melyből a fiókák 25 nap alatt kelnek ki.

Fészkelő területén majdnem kizárólag gyapjúsással táplálkozik, telelőterületén azonban a sós lagúnák és a szikes puszták növényzetét fogyasztja. Magyarországon a többi lúdfajhoz hasonlóan gyepeken, vetéseken keresi táplálékát, mely főleg fűfélékből és gabonafélékből áll.

Vonuló faj, rendszerint más lúdfajokkal /pl.: nagy lilik (Anser albifrons), kis lilik (Anser erythropus), nyári lúd (Anser anser)/ együtt vonul. Telelőhelyeiket október-november tájékán érik el, a telet a Kaszpi- és a Fekete-tenger környékén töltik.

Az első magyarországi adata 1916. március 11.-ből származik Hortobágy térségéből. Számuk az utóbbi időben megnövekedett, köszönhetően a faj vonulási szokásainak megváltozásának, illetve a madármegfigyelők növekvő számának.

Elterjedés:

Fészkelő állománya a Jamal-félszigettől egészen a Tajmír-félszigetig található meg.

Legfontosabb telelő helyei a Kaszpi- és a Fekete-tenger környéke, de eljuthat akár Görög- és Törökországba is.

Magyarországon növekvő számú rendszeres átvonuló. Elsősorban a Tiszántúlon figyelhetjük meg, leggyakrabban Hortobágyon, a Biharugrai-halastavakon, a kardoskúti Fehér-tavon és az utóbbi időkben a Tisza-tavon is rendszeresen megjelenik. A Duna-Tisza közén a szegedi Fehér-tavon, a kiskunsági szikes tavakon és Pusztaszer környékén, míg a Dunántúlon a Fertő mellett, a tatai Öreg-tavon, a Kis-Balatonon Dinnyésen, illetve alkalmanként a Dunán is megfigyelhető.

Kedveli a nyílt élőhelyeket. Fészkelő területéül a füves és fás tundra közötti átmenetet választja, ahol elszórtan találhatók kisebb bokrok, fák. Teleléskor is a nyílt helyeket, például a tengerpartokat, legelőket, gyepeket részesítik előnyben.

Természetvédelmi helyzet:

A vadászat komoly veszélyt jelent a fajra, hiszen gyakran nagy lilikekhez (Anser albifrons) társulnak, ami egy közkedvelt vadászható faj sok országban.

A klímaváltozás a megfelelő fészkelőterületek eltűnését eredményezi, ami szintén negatívan befolyásolja a faj szaporodását, illetve fennmaradását.

A táplálkozó és pihenő helyek zavarása, illetve eltűnése szintén jelentős veszélyforrásként jelenik meg.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.

A Berni Egyezmény II. függelékében, a Bonni Egyezmény I. és II. függelékében, valamint az AEWA, azaz a „Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről” mellékletében is szerepel. A Vörös Listán globálisan viszonylatban „veszélyeztetett”-ként, míg európai szinten „mérsékelten fenyegetett”-ként tartják számon.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KILLIAN MULLARNEY - LARS SVENSON - DAN ZETTERSTRÖM - PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

DR. SZÉKESSY VILMOS (szerk.) (1958): Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) XXI. kötet Madarak (Aves), Akadémia Kiadó, Budapest

ECSEDI ZOLTÁN - KOVÁCS GÁBOR - IFJ. OLÁH JÁNOS - KONYHÁS SÁNDOR - VÉGVÁRI ZSOLT - TAR JÁNOS - GÁL ANDRÁS - JUHÁSZ LAJOS - ZÖLD BARNA - EMRI TAMÁS - SÁNDOR ISTVÁN - ZEKE TAMÁS - SZILÁGYI ATTILA - GYÜRE PÉTER - KAPOCSI ISTVÁN - TAR ATTILA - KOVÁCS GERGELY - ENDES MIHÁLY - DUDÁS MIKLÓS (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros – Szeged

UJHELYI PÉTER (szerk.) (2005):Élővilág enciklopédia – A Kárpát-medence állatai, Kossuth Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Vörösnyakú lúd. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-braruf Letöltés dátuma: 2017-03-07

http://www.europamadarai.hu/?page_id=583 letöltés dátuma: 2017.03.07.

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ