Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Üstökösgém

Ardeola ralloides

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

Az üstökösgém (Ardeola ralloides) Magyarország második legkisebb gémféléje. Testhossza mindössze 45-52 centiméter, szárnyfesztávolsága 71-86 centiméter. A nászruhás madarak csőre kékes színű, feketés heggyel. Fejük és nyakoldaluk szinte csíkozatlan, sárgás barnásfehér színű. Tarkótollai nászidőszakban megnyúlnak, „üstököt” alkotnak, melyről a faj a nevét kapta. Hátuk enyhén ibolyásan csillogó okkersárga, lábuk pedig költési időben rövid ideig korallpiros színű.

A nyugalmiruhás madarak csőre sárgászöld, sötét heggyel. A tarkójukon a dísztollak rövidebbek. Fej- és nyakoldaluk csíkozottsága határozottabb, hátuk elmosódott okkersárgás barna. A lábuk sárgás rózsaszín vagy sárgászöld színű.

Az egyébként világosbarnás madarak röptükben szinte teljesen fehérnek tűnnek a fehér szárnyaknak, faroknak és alsótestnek köszönhetően.

A fiatalok csíkozottabbak és kissé sötétebb színezetűek.

Tavaszi érkezésük április közepére-május elejére tehető. Ártéri erdőkben, mocsarak és halastavak nádasaiban költ rendszerint más gémfélék /pl.: bakcsó (Nyctycorax nyctycorax), kis kócsag (Egretta garzetta), kanalasgém (Platalea leucorodia)/ társaságában. A batla (Plegadis falcinellus) után a második legritkább fészkelő faj ezekben a telepekben, és az egyes párok a telepeken belül nagy távolságokra helyezkednek el egymástól. Évente csak egyszer költenek, a 4-6 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva kotlanak. A fiókák 22-24 nap elteltével kelnek ki, majd körülbelül 30-35 naposan elhagyják a fészket, de csak átlagosan 45 napos korukra válnak röpképessé.

A költésidőn kívül főleg magányosan, esetleg kisebb csapatokban figyelhetőek meg. Gyakran vadásznak sekélyebb vizeinken, nagyobb vizeink nádszegélyében, esetleg vízinövények /pl.: fehér tündérrózsa (Nymphea alba), vízitök (Nuphar lutea), kolokán (Stratoides aloides)/ levelein. Táplálékukat elsősorban vízirovarok, rákok, csigák, férgek, kisebb halak és kétéltűek, ritkábban kisemlősök és kisebb madarak alkotják.

Vonuló madár. A telet elsősorban Afrika trópusi részein, a Szaharától délre eső területein tölti, de a Közel-Keleten és Egyiptomban is telelnek. Magyarországon áprilistól szeptemberig tartózkodnak, de alkalmanként októberben is meg lehet figyelni egy-egy madarat. Afrikai fészkelő területein állandó, csak kisebb mozgásai figyelhetők meg.

Elterjedés:

Eurázsia nyugati és középső részén, valamint a trópusi Afrikában elterjedt faj. Európában a Brit-szigetek, Skandinávia, a balti államok, Dánia, Svájc és Fehéroroszország kivételével minden országban fészkel.

Magyarországi állománya elsősorban az alföldi területekre koncentrálódnak. A Tisza mentén, a Bodrogzugban, a Körösök vidékén, a Hortobágyon és a Kiskunságban, a Dunántúlon pedig a Kis-Balaton és a Mezőföld területéről vannak fészkelési adatai.

Az állandó vízborítású, vízinövényekkel gazdagon benőtt állóvizeket kedveli. Elsősorban folyóvizek mentén, mocsarak, tavak, halastavak, csatornák környékén fordulnak elő, de rizsföldeken is megtelepszenek.

Természetvédelmi helyzet:

Komoly veszélyt jelent a fajra a legfontosabb táplálkozó és fészkelő helyek megszűnése. Az egyik legnagyobb állománycsökkenést a rizstermesztés felszámolása jelentette számukra, ugyanis ezzel egyidejűleg eltűntek azok a gémtelepek is, amelyek közt rendszeresen fészkeltek üstökös gémek. A megmaradt élőhelyek közül a halastavak bizonyultak a legalkalmasabb élőhelynek, hiszen itt nem csak táplálkozási lehetőséget találtak, hanem megfelelő fészkelő helyek is nagy számban álltak rendelkezésre a környező nádasokban.

Sajnálatos módon itt sincsenek teljes biztonságban a különböző halászati tevékenységek, a nádaratás vagy a nádégetés miatt.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.

A Berni Egyezmény II. függelékében, illetve az AEWA, azaz a „Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről” mellékletében is szerepel. A Vörös Listán globálisan és hazai viszonylatban is „nem fenyegetett”-ként tartják számon.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

KOVÁCS GÁBOR (2014): Üstökösgém Ardeola ralloides Scopoli, 1769. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 512-514.o.

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Üstökösgém. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ardral Letöltés dátuma: 2017-03-07

http://www.europamadarai.hu/?page_id=309 Letöltés dátuma: 2017.03.07.

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
       010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
2019. november
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ