Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Ugartyúk

Burhinus oedicnemus

Fokozottan védett, Közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

Az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) alakja és mozgása egy nagyméretű lilére emlékeztet.

Körülbelül fácántyúk nagyságú, 38-45 cm-es testhosszúságú partimadár. Rejtőszínezete miatt a terepen nehéz észrevenni, hiszen tollazata homokszínű, sőtétbarna sávozással. Leginkább nagy sárga szeme, és fekete hegyű, sárga csőre tűnik fel. Röptében fekete-fehér szárnymintázatáról - amely még az ülő madáron is látszik -, és púposságáról ismerhető fel.

A korok és a nemek hasonlóak: A hímek karfedőin húzódó fehér sáv fekete szegélye határozottabb, mint a tojókon. A fiatal egyedek fehéres szemöldöksávja határozatlan, szárnyfedői pedig csaknem egyöntetű homokszínűek, és a nagyfedők fehéren szegettek.

Költési időszakuk április végén, május elején kezdődik. Leginkább homokbuckákon, rövid füvű szikes pusztákon, kopár vakszikes területeken, illetve újabban szántóföldi környezetben fészkel. Évente általában egyszer, ritkán kétszer költ. Rendszerint két tojást raknak, de pótköltés esetén egyetlen tojásból is állhat a fészekalja. A tojásokon a hím és a tojó 25-27 napig felváltva kotlik. Kikelésük után a fiókák rövid időn belül elhagyják a fészket, azonban csak 30 naposan válnak röpképessé. A család általában sokáig együtt marad.

Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, étlapjukon nagy számban szerepelnek sáskafélék, bogarak, giliszták, békák, gyíkok, emellett alkalmanként kisemlősöket és madárfiókákat is zsákmányolnak. Feltűnően nagy szemük segítségével elsősorban éjszaka mozognak, de gyakran nappal is aktívak.

Vonuló faj, Magyarországon áprilistól októberig lehet megfigyelni. Az európai madarak a telet a Földközi-tenger térségében és Észak-Afrikában töltik. A család gyakran a vonulás idején összetart, más családokhoz csatlakozva kisebb, esetenként akár több tíz egyedből álló csoportosulásai is megfigyelhetőek.

Elterjedés:

Európában, Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában költ. Európában a Brit-szigetektől egészen a Kaukázusig megtalálhatóak, de Nyugat-Európában csak szórványosan fészkel, Kelet- és Dél-Európában gyakoribb.

Magyarországon kisszámú rendszeres fészkelő. Klasszikus hazai fészkelő területe a Kiskunság, de megtalálható még Szentes, Pitvaros, Szarvas és Dévaványa térségében, a Hortobágyon, Bihari-síkon és Hevesi-síkon is. A Dunántúli területekről az 1990-es években tűnt el, utolsó fészkelését 1992-ben regisztrálták a Mosoni-síkon.

A többi partimadártól eltérően a szárazabb élőhelyeket kedveli. Elsősorban az alföldi homokpusztákon, szikeseken, egyéb kopár, köves területeken találhatjuk meg, de több helyen feljegyezték mezőgazdasági területeken történő költését is.

Természetvédelmi helyzet:

A fajt veszélyezteti költőhelyeinek eltűnése, átalakulása, melyben nem csak az ember játszik nagy szerepet, hanem a globális felmelegedés is, amely a talaj vízháztartására hat negatívan.

Jól alkalmazkodnak a mezőgazdasági területekhez is, de itt az állandó emberi zavarás (kapálás, kaszálás, vegyszerezés) megakadályozhatja sikeres fészkelést.

Bár eredményesen védik meg fészkeiket a ragadozók /pl.: varjúfélék (Corvidae), barna rétihéja (Circus aeruginosus), róka (Vulpes vulpes), borz (Meles meles), görény (Mustela putorius) vagy a vaddisznó (Sus scrofa)/ ellen, a fészekaljpusztulások száma mégis magas.

A nyári esők, zivatarok, áradások is tönkretehetik költését.

Védettség:

Az 1979-ben megalkotott Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK korábban 79/409/EGK) alapján közösségi jelentőségű Natura 2000-es jelölőfaj.

A Berni Egyezmény és a Bonni Egyezmény II. függelékében is szerepel. Az IUCN globálisan „nem fenyegetett”-ként tartja számon, míg a hazai Vörös Listán „súlyosan veszélyeztetett”-ként szerepel.

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

KALOTÁS ZSOLT (2014): Ugartyúk Burhinus oedicnemus Linnaeus, 1758. In HARASZTHY L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon; Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 593-596.o.

KILLIAN MULLARNEY; LARS SVENSON; DAN ZETTERSTRÖM; PETER J. GRANT (2013): Madárhatározó - Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, 5. kiadás; Park Könyvkiadó, Budapest

DR. SZÉKESSY VILMOS (szerk.) (1958): Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) XXI. kötet Madarak (Aves), Akadémia Kiadó, Budapest

ECSEDI ZOLTÁN, KOVÁCS GÁBOR, IFJ. OLÁH JÁNOS, KONYHÁS SÁNDOR, VÉGVÁRI ZSOLT, TAR JÁNOS, GÁL ANDRÁS, JUHÁSZ LAJOS, ZÖLD BARNA, EMRI TAMÁS, SÁNDOR ISTVÁN, ZEKE TAMÁS, SZILÁGYI ATTILA, GYÜRE PÉTER, KAPOCSI ISTVÁN, TAR ATTILA, KOVÁCS GERGELY, ENDES MIHÁLY, DUDÁS MIKLÓS (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Balmazújváros – Szeged

UJHELYI PÉTER (szerk.) (2005):Élővilág enciklopédia – A Kárpát-medence állatai, Kossuth Kiadó, Budapest

MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (2017) Magyarország madarai: Ugartyúk. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-buroed Letöltés dátuma: 2017-03-09

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
           01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
30           
2019. szeptember
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ