Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Fajtár

Tiszavirág

Palingenia longicauda

Védett, Nem közösségi jelentőségű

Általános leírás, életmód:

A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb méretű kérésze. Testhosszuk 25–38 mm, de farktoldalékaikkal elérhetik a 80-120 mm-t. Szárnyfesztávolságuk 60-70 mm.

A hím imágók szemei sötétszürkék. Fejtetejük és nyakszirtjük vörösesbarna. Az előtoruk fehéres, oldalain egy-egy kicsi barna folttal, a közép-és utótoruk pedig sárgás. A potrohuk hátlemeze sárgás- vagy sötétbarnás, hasi oldala halványsárgás-fehéres. Fehéres oldallemezeik gyűröttek, felülről is jól láthatóak. Potrohuk végén két erős fogó, és két hosszú fartoldalék található. A szárnyaik egyszínű halványbarnásak.

A nőstény imágók szemei, valamint fejteteje is fekete, a nyakszirt kissé haloványabb vörösbarna. Előtoruk világosbarna, közepén kiterjedt, kissé sötétebb folttal. Közép-és utótoruk szintén barnás. Potrohuk hátlemezei világos- vagy középbarnásak, egyes lemezeken kiterjedt ovális fehéres foltokkal. A potroh hasi oldala a hímekhez hasonlóan fehéressárga, azonban a potrohuk végén nem látható a két erős fogó, illetve két fartoldalékuk is jellemzően kissé rövidebb, mint a hímeké. A szárnyak kissé áttetsző, szürkésbarnás színűek.

Szubimágó stádiumuk csak a hímeknek van. Ezek nagyon hasonlítanak a kifejlett egyedekre, csupán a szárnyaik kissé sötétebbek, valamint a színeik kissé fakóbbak.

A kifejlett lárvák feje sárga, fejtetejük és homlokuk sötétbarnás. Szemeik feketések. Csápjaik sárgásak, serte nélküliek, rágóik pedig erősek, 6-7 erős foggal a külső szélükön. A torszelvényeik világossárgásak, míg a potroh színe sárgásbarnás színű. A potroh két oldalán feltűnő kopoltyúsor fut végig. Lábaik sárgásbarnák, első pár lábuk fejlett ásólábakká alakult.

A lárvák egyedfejlődése 3 évig tart, eközben a lebegő üledékek szűrésével, az iszap szerves anyagaival táplálkoznak, és kb. 20-szor vedlenek. Hőmérsékletfüggő lárvanövekedésüket követően, számos környezeti hatástól függően, általában június elején megkezdődik rajzásuk.

Az utolsó lárvastádiumot követően a hímek nehezebben repülő ún. szubimágókká alakulnak, amelyek a parti növényzeten, vagy egyéb vízből kiálló felületen újból vedlenek, majd megkezdik rövid imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, és lárvabőrükből kibújva egyből imágóvá alakulnak. A kifejlett rovarok szájszerve csökevényes, azaz az imágók már nem képesek táplálékozni, a kimerítő repülés, násztánc és szaporodás után röviddel elpusztulnak. Rajzásuk, a tiszavirágzásként emlegetett jelenség jellemzően a késő délután, esti órákban zajlik.

A párzást követően a nőstények megkezdik kompenzációs repülésüket, vagyis a folyó felett, a folyásiránnyal szembe repülnek. A párzás helyétől távolabb, a vízre ereszkedve a vízbe rakják le petéiket (egy nősténytől átlagosan 7-8000 darabot). A peték így nagyjából az imágók kikelésének helyén süllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába.

Rajzásuk idején mind a nagy tömegben repülő, majd rövidesen elpusztuló imágókat, mind a petéket számos hal-, madár- és békafaj előszeretettel fogyasztja. Másfelől a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással más mederfenéki élőlények számára élőhelyet is teremt.

Elterjedés:

Korábban a hidegebb északi tájak kivételével egész Európában előfordult, azonban a folyószabályozások, a környezetszennyezés, és a klimatikus változások következtében az 1900-as évek első harmadában Európa folyóinak nagy részéből kihalt, mára Közép-Európában is csak főleg a Tiszában és mellékfolyóiban él tömegesen. A Tisza mellett legnagyobb állományai a Körös és a Maros magyarországi szakaszain találhatóak.

A lárvák előnyben részesítik a szerves anyagban viszonylag szegény aljzatot, ami rendszerint agyagot jelent (sárga és fekete agyag), ritkán azonban más aljzatban is előfordulnak. Igen nagy sűrűségű telepek alakulhatnak ki az agyagos mederanyagú, megfelelően gyors áramlású helyeken.

Természetvédelmi helyzet:

A tiszavirág igen érzékenyen reagál a környezeti változásokra, így rendkívül jó indikátorfaj.

Fennmaradásukat leginkább a folyószabályozások, mederátalakítások, a különféle partvédelmi beavatkozások, illetve a folyóvizek szennyezése veszélyezteti. Különösen fontos a lárvák életlehetőségeinek biztosítása, a szakadópartok bolygatásának elkerülése, a folyók tisztaságának megtartása.

Nem elhanyagolható veszélyforrás a horgászok általi begyűjtés sem. Védettsége ellenére több horgász továbbra is tömegesen gyűjti az imágókat.

Védettség:

2002 óta berni konvenciós faj, bár igazán jelentős állománya szinte csak Magyarország területén található. A Berni Egyezmény II. függelékében szerepel.

Magyarországon a tiszavirág 1993 óta védett, a jogszabályi védelem az élőhelyére és minden alakjára kiterjed. Természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Irodalomjegyzék:

DELI TAMÁS (2015): Tiszavirág (Polymitarcis virgo) Poda, 1791. In DELI TAMÁS – DANYIK TIBOR (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II., A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága – gerinctelenek; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas: 104.o.

http://www.tiszavilag.hu/hun/a_tiszavirag

Fényképek:

Nyomtatás
Események

Aktuális események

HKSzCsPSzV
   0102030405
06070809101112
13141516171819
20212223242526
2728293031   
2019. május
Mondjon véleményt

Mondjon véleményt

Kitöltöm

Érdekes tartalmak

Szállás - étkezés

Szállás - étkezés

Hortobágy és környéke.

Tudj meg többet
Csomagajánlatok

Csomagajánlatok

Utazási irodák számára...

Tudj meg többet
Tájékozódj!

Tájékozódj!

Térképek, hasznos tudnivalók...

Tudj meg többet
Járműbérlés

Járműbérlés

Kerékpár, szekér, motorcsónak...

Tudj meg többet

Múzeumok, kiállítások, látnivalók

Szállás, étkezés

Tanösvények, szórakozás, fürdők, programhelyszínek

Fejlesztések, projektek

Turista információ